Még gyerekcipőben

Nagy sikerrel zajlott le a Munka kisgyermekkel (MuKi) program első, cégek számára megszervezett szakmai fóruma. A HUMÁN-ERŐ-TÉR célja az volt, hogy a résztvevők segítségével kiderítse: a kisgyermekesek munka világába való visszatérését mely tényezők akadályozzák egy multinacionális cég, és melyek egy kis- vagy középvállalkozás esetében. A rendezvényen mintegy harminc cég képviseltette magát mind a nagyvállalati, mind a KKV-szektorból.

A résztvevők által kitöltött kérdőívek eredménye alapján a jelenlévő cégek körülbelül fele rendelkezett esélyegyenlőségi tervvel - esélyegyenlőségi referenssel ebből a körből ennél jóval kevesebben „büszkélkedhettek”. Részmunkaidős foglalkoztatás szintén körülbelül a résztvevők felénél volt jellemző.

Sokkal rosszabb volt az arány annál az állításnál, amely a női és a férfi középvezetők számára mutatott rá; mindössze két cégnél haladta meg a női középvezetők száma a férfi középvezetőkét, a felsővezetők között pedig a nők aránya sehol sem volt magasabb a férfiakénál. A családosok esetében a szabadságolásoknál a jelenlévő cégek nyolcvanöt százalékánál figyelembe vették az egyéni igényeket, egyik cég sem biztosított viszont számukra a törvényben előírt mennyiségen felül extra szabadságot.

Ez érdekelte a kkv-kat

A statisztikák felállításával az volt a szervezők célja, hogy olyan problémák kerüljenek napvilágra, amelyek a résztvevők számára valódiak; a szekcióbeszélgetések pedig ennek megfelelően aktuális kérdésekre reagáljanak. A kis- és közepes vállalatokat elsősorban a humánerő kereslete és kínálata közötti rés áthidalása és az atipikus foglalkoztatás körüli kérdések érdekelték. A szekciót Kálmán Edina és Csapó Gábor, az IFKA Kft. szakértői moderálták.

A beszélgetés során Dr. Laczkó Zsuzsanna, a Közfoglalkoztatási Módszertani Központ vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben tervezetten a GYED mellett is lehetséges lesz a munkavállalás: „Ez mindenképpen növelni fogja az atipikus foglalkoztatás igényét, hiszen ha az édesanya bölcsődébe adja a gyermeket, akár betegség miatt, akár más okból kifolyólag fel fog merülni a rugalmas munkaidő vagy a részmunkaidő igénye.”

A csoport tagjai a munkaerő-kiválasztás problematikája kapcsán úgy látták, hogy a kiválasztást hátráltatja, ha sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak nincs tudatos, határozott jövőképe, illetve feladat- és célrendszere a pozícióra vonatkozóan. Megállapításuk szerint nagy felelősségük van a megfelelő ember kiválasztásában a munkaerő-közvetítőknek. Gátolja ezen felül az atipikus foglalkoztatás kellő gyakorlatát az, hogy hazánkban a humán-erőforrás kérdését bizalmatlan, munkamorál tekintetében még mindig elmaradott hozzáállás jellemzi. „Az atipikus foglalkoztatás nálunk gyerekcipőben jár. A munkáltatók sokszor azt gondolják, hogy ha nem ellenőrzik a munkavállalót, akkor biztos nem is dolgozik rendesen” – fejtette ki véleményét a fórum egyik résztvevője, Peuker Gabriella a Global HR Partner Kft. képviseletében.

Érvelés a foglalkoztatási hajlandóság megvitatása közben

A résztvevők a beszélgetés során kitértek arra, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportok alkalmazása kapcsán még mindig sok valótlan félelem és helytelen felvetés él a köztudatban. A magyar munkakultúrát leginkább a tekintélytisztelet iránti igény, magas bizonytalanságkerülési faktor, vezetői férfitöbbség, és növekvő individualizmus jellemzi. A kisgyermekes szülőnek a visszatérésekor mindezzel szembe kell néznie; plusz tényezőként pedig azzal is, hogy a gyermek a munkáltatók szemében egyértelmű hátrányt jelent annak ellenére, hogy a kisgyermekes szülők motiváltabbak, és bizonyos készségek terén erősebbek, mint a gyermektelen munkavállalók.

A Munka kisgyermekkel program a jövőben is biztosít fórumot a tapasztalatok átbeszélésére, ezért a HUMÁN-ERŐ-TÉR cégek számára szervezett szakmai beszélgetéssorozata – a helyszínen megfogalmazódott igények alapján – folytatódik. Időpont: 2014. január 15. (9.00-14.00).