Csökkenő adóterhek

A Munkahelyvédelmi Akcióterv részeként a parlament megszavazta – a Nemzetgazdasági Miniszter által júliusban beterjesztett – járulékcsökkentést, valamint a kisvállalkozások 2 új adónemét bevezető törvényjavaslatokat.

Járulékkedvezmények

A pályakezdők, az 55 éven felüliek, a tartósan álláskeresők, a szakképzetlen munkavállalók, valamint a gyermeknevelésből munkába visszatérő szülők munkába állását hivatott segíteni a kormány munkahelyvédelmi akcióterve. Teszi mindezt úgy, hogy leveszi azon vállalkozások válláról a költségek egy részét, amelyek ezen kategóriák valamelyikébe tartozó embert vesznek fel vagy már most is foglalkoztatnak. Ilyenkor a Kormány 2 éves időtartamra lemond a munkáltatót terhelő, 27%-os szociális hozzájárulási adóról, illetve az 1,5%-os szakképzési hozzájárulásról.

A törvény utolsó módosításainak értelmében a 25 év alatti – legfeljebb 6 hónapos munkaviszonnyal rendelkező – alkalmazottak után csak a szociális adóról való mentesség vehető igénybe havi 100 ezer forintos bruttó keresetig (a 100 ezer forint feletti rész után már 28,5%-os adóteher van).

A fenti kedvezmények a START PLUSZ, a START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezményekkel nem vonhatóak össze.

A tételes kisadó

Ki választhatja a tételes kisadót?
Az elfogadott törvény értelmében 6 milliós bevételhatárig a tételes kisadó alanya lehet egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, vagy kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság. A törvény a korlátolt felelősségű társaságok számára már kizárja ezt az adózási formát.

Nem választhatják a tételes kisadó használatát biztosítási ügynöki tevékenységet végzők, valamint saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadását, üzemeltetését folytatók, valamint mindazon vállalkozás, amelyeknek az adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette, vagy törölte, illetve azon vállalkozások, amelyek több mint 100 ezer forintos adótartozást halmoztak fel.

Ezeken felül a tételes kisadózás feltétele, hogy aki ezt választja, annak be kell jelentenie legalább egy kisadózót, ami a munkaviszonyon kívül történhet bármilyen jogviszonyban.

Mennyit kell így adózni?
Minden főállású kisadózó után havi 50 ezer forint és minden főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25 ezer forint tételes adót kell fizetni. A kisadózó vállalkozás bevételének 6 millió forint feletti rész után már 40 százalékos adót kell fizetni.

A tételes kisadó ezzel magába foglalja a személyi jövedelemadót, a társasági adót, és a szociális-, egészségügyi és szakképzési hozzájárulási adókat is.

A vállalkozó egyben iparűzési adó kötelezettségét is egyszerűsítetten fizetheti meg, székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint adóalap után. Ez gyakorlatilag szintén maximum 50 ezer forintot jelent évente.

Adminisztráció, számlázás
Az elszámolhatóság érdekében került bele a törvénybe végül az a szabály, hogy a kisadózó által kiállított számlát más adóalanyok költségként elszámolhatják. Egyúttal a fiktív számlázás korlátozásáért és a már munkaviszonyban állók kényszervállalkozóvá történő kiszervezése ellen is fellép a jogszabály, mégpedig úgy, hogy ha a kisadózó egy naptári évben ugyanazon adóalany számára 1 millió forintot meghaladó összegben állít ki számlákat, akkor mind a két fél adatszolgáltatásra kötelezett, és a kiadózónak bizonyítania kell, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.

A kisadózónak mindenképp oda kell figyelni a számlázás során, ugyanis az áfatörvény szabályai szerint kiállított számláján kötelezően fel kell tüntetnie a „kisadózó” szöveget, ellenkező esetben mulasztási bírsággal sújtható. A kiszabott mulasztási bírság összege 500 ezer forintig is terjedhet és akár a kedvező adózási státusz elvesztésével is járhat.

Előnyök
A tételes kisadó különösen az egyszemélyes vállalkozások számára lehet előnyös és az adó nagyban hozzá járulhat a “feketén” foglalkoztatottak számának csökkenéséhez és a gazdaság tisztulásához is. Egyrészt alacsony adókulcsról van szó, másrészt pedig az adóalanyok biztosítottá válnak. Gazdaság-tisztító hatása mellett a tételes adó az evának és az ekhónak is működő alternatívája lehet. Nagyjából százezer cégnek mindenképp megéri majd tételes kisadózónak lenni.

Kisvállalati adó

Alacsonyabb árbevételű (max. 500 millió forint) és létszámú (max. 25 fő) vállalkozások egyszerű és kedvezményes adózását teszi lehetővé a kisvállalati adó. Az adó mértéke 16 százalék, aminek megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó és a magánszemélyek utáni közterhek alól.

A kisvállalati adó alanya lehet egyéni cég, közkereseti társaság, Bt, Kft, szövetkezet, lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi- és közjegyző i iroda, szabadalmi ügyvivő i iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy. Az adóalap a nyereség és a bérköltségek együttes összege, mértéke az erre kivetett 16 százalékos adó. Így az adó mértéke nem lehet kevesebb, mint az összes személyi jellegű kifizetések 16%-a. A kisvállalati adó megfizetése következtében a vállalkozás mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési, és egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól is.

A kisvállalati adó beruházásra és létszámfelvételre ösztönzi majd a vállalatokat, mert új alkalmazott felvételekor nem nő az adóteher.

(szt)