A franchise kezdetben többe kerül, de…

A franchise partnerek - úgynevezett belépési díjat fizetnek az átadónak. A belépési díjért egy ismert, bevezetett márkanevet kap az átvevő, valamint hozzáférést a kidolgozott vállalati know-how-hoz, így a vállalkozás indítása sokkal biztonságosabb, mint egyedül, a buktatókat és a nehézségeket nem ismerve. Az átvevő elkerülheti azokat a hibákat, csapdákat, amelyekbe egy kezdő vállalkozó előbb vagy utóbb szükségszerűen beleesett volna. A franchise lényege, hogy a rendszergazda már kijárta az utat a partnerei előtt/helyett, már rendelkezik az egység üzemeltetéséhez szükséges minden tapasztalattal.

Képzés a profitért

A belépési díj egy része fedezi a képzéssel kapcsolatos költségeket is, amelyeket a franchise központ nyújt a leendő átvevőinek. Az alapképzés és a know-how átadása jelenti a franchise partnerré válásnak az alfáját és omegáját.  

Az átvevő befektetése azonban nem ér véget a franchise-licenc megvásárlásával. Ezért az érdeklődőknek kezdettől fogva tudniuk kell, hogy a pénzt főleg magának az egységnek a megnyitására fogják fordítani. Ezek a költségek koncepciónkként különböznek, mivel mindegyik hálózat eltérő szabványokkal és felszereltségi követelményekkel rendelkezik. „Néhány rendszergazda tisztában van azzal, hogy a befektetési tőkeigény valóban túl nagy teher lehet a franchise partnerek számára. Rájönnek, hogy ez az egyetlen akadály, amely megfosztja őket egy leendő átvevő megszerzéstől. Ezért előfordul, hogy a jelölteknek segítséget nyújtanak a források megszerzésében” - mondta Marek Halfar, a PROFIT franchise tanácsadó cég igazgatója. Ez a segítség szakmai támogatás formájában jelenik meg, amikor a bankkal tárgyalnak a hitelről, de arra is volt már példa, hogy a hitelt az átadó nyújtja.

Annak ellenére, hogy a rendszergazda külső források biztosításával kapcsolatos ügyekben segít az átvevőnek, sok franchise hálózat elvárja, hogy a franchise partner egészében vagy legalább nagyobb mértékben használja fel saját erőforrásait. Előfordul, hogy ez feltételként fogalmazódik meg a hálózathoz való csatlakozásnál. Ez azonban így logikus. A franchise hálózat érdeke, hogy az átadó aktívan dolgozzon vállalkozásának fejlesztésén és azon, hogy a hálózat még sikeresebb legyen. Sokkal motiváltabb az átvevő, ha saját pénzét fekteti be, mintha banki hitelből finanszírozná az üzletét. Ezenkívül egyetlen rendszergazda sem akarja, hogy a franchise átvevő elősorban a bank felé fennálló kötelezettségeinek rendezésére koncentráljon, és ne magára az üzletre. 

„A franchise rendszerbe történő befektetésnek mindig átláthatónak kell lennie, ezért az átvevőnek meg kell ismernie a beruházás becsült megtérülési idejét, a működési költségek és a várható bevételek mértékét mielőtt alá írná a szerződést. A franchise szerződés ideje alatt a franchise partner folyamatosan fizet az átadónak forgalmi jutalékot a bevált know-how működtetéséből realizált bevétele alapján.” – tette hozzá Marek Halfar.