A franchise hatása a kultúrára

1/1

Az első McDonald's éttermet egy forgalmas csomóponton alig 39 óra alatt húzták fel 1971 nyarán, ezt akkor hatalmas sikerként állította be a média. Habár az étterem előtt állandó tömeg volt, a legtöbben nem vásárolni mentek csak megcsodálni a nyugati kultúra új bástyáját a szigetországban – sokan azt sem tudták hogyan adjanak le egy rendelést vagy éppen hogyan kellene a kész hamburgert elfogyasztani.

Az első japán egység nyitását ellentétek övezték, a központ és az átvevő ugyanis nem értett egyet a lokációban. Ray Kroc, a hálózat alapítója és a központ is egy külvárosi lokációhoz ragaszkodott ekkor ugyanis még az autós forgalom adta a McDonald's éttermek jelentős forgalmát. Fujita, a japán éttermetulajdonos végül a belváros kellős közepén nyitotta meg az éttermét. Szerinte a külföldi koncepciók, csak a belvárosokban, az ország középpontjából kiindulva tudják növelni népszerűségüket.

Az ellentéteket végül trükközéssel oldották meg a japánok. A külvárosi egység nyitására nem kaptak engedélyt, de erről nem értesítették az országba érkező McDonald's vezetőket - helyette gyorsan megkezdték a belvárosi egység kialakítását. Ray Kroc nem volt igazán oda az ötletért, de az egység végül megnyílt és az étteremlánc a belvárosokban kezdett el terjeszkedni.

A külföldi brand népszerűsítése nem egészen étteremként történt, Fujita maga a divat szakmában szerzett tapasztalatot és alkalmazottainak is azt szajkózta, hogy ők "nem hamburgereket, hanem divatot árulnak". Az első étterem is egy elsősorban ruhaboltokkal zsúfolt bevásárlónegyedben nyitotta meg a kapuit.

A különös indulás bevált a McDonald's-nak, legalábbis a konkurencia szemszögéből. A KFC egy évvel korábban próbálkozott meg a nyitással, ők az eredeti stratégiát követve a külvárosban kezdtek. Az étterem azonban teljes kudarc volt, hiába nyitottak kifejezetten egy olyan prefektúrában, ahol a csirkés ételeket kedvelte a helyi közönség.

Később a KFC is irányt váltott és a városokban kezdett el terjeszkedni, ami meghozta kívánt sikert a márkának. Az étteremlánc megjelenése a farmokra is kihatott, hiszen a baromfitenyésztés átalakulását részben az amerikai brand térhódításának tulajdonítják. A KFC teljes ellátó hálót alakított maga köré az országban, miközben a fogyasztói oldalról sikerült megkedveltetnie a csirkés fogásokat a helyi lakosokkal.

A külföldi márkák megjelenése nem csak tőkét igényelt, de kultúrális transzformációt is. Időbe telt míg sikerült megszerettetni a helyiekkel a nyugati életmódot. Néha apróbb félreértésekre is rá kellett játszani egy-egy hálózatnak erre a siker érdekében - például, amikor a KFC helyi átvevője elhitette a médiával, hogy az amerikaiak karácsonykor rántott csirkét esznek, ez pedig azóta szerves részévé vált a belvárosban élők ünnepi időtöltésének.

Author

Márcsev Zsolt

Franchise tanácsadó