Atipikus foglalkoztatás
December 4-én került megrendezésre a Munka kisgyermekekkel (MuKi) program rendezvénysorozatának első szakmai kerekasztal-beszélgetése és nyílt napja, melynek mottója a „Hazai pillanatkép” volt, célja pedig a magyarországi rugalmas foglalkoztatás helyzetének általános áttekintése mind munkáltatói, mind munkavállalói és szakmai oldalról.
A rendezvény első programpontjaként az Iparfejlesztési Közalapítvány részéről Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató beszélt a Közalapítvány által lefolytatott - a MuKi szakmai alapját képező - reprezentatív kutatásról. Az ötszáz fős lakossági és a százfős céges mintát feldolgozó felmérésben elsősorban a munkavállalói és a munkáltatói oldal kisgyermekes szülők alkalmazását érintő valós problémákat és igényeket vizsgálták:
- „A félelmek mindkét fél részéről nagyon erősek, viszont gyakran sztereotípiákon alapulnak. A szülők legnagyobb problémája a gyermekfelügyelet hiánya, míg a munkáltatók legjobban a kisgyermekes munkatárs kisebb mértékű elkötelezettségétől és fizikai távollétét hiányától félnek."
A kutatásból kiderült továbbá, hogy a munkáltatói oldal számára jelentős visszatartó erő a közvetlen üzleti érdek, illetve a jó gyakorlatok ismeretének hiánya.
- „A társadalomban szükség van a szemléletformálásra, illetve az állam, a döntéshozók és a stratégiaalkotók munkavállalókkal és munkáltatókkal közös gondolkodására ahhoz, hogy a kisgyermekes szülőket ne hátrányos helyzetűként, hanem kiemelt módon kezeljék a magyar társadalomban.” – hangsúlyozta Dr. Bárdos Krisztina.
A Közalapítvány ügyvezetőjét követte az előadók sorában Scharle Ágota, a Budapest Intézet ügyvezető partnere és Székely András, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője, aki az atipikus foglalkoztatás magyarországi helyzetéről adtak elméleti - szakmai áttekintést.
A szakértői vélemények, előadások után pódiumbeszélgetés indult a meghívott szakértők és a résztvevők között. Ezt követte a program első nyílt napja, amelyet Dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke nyitott meg előadásával.
- „Magyarországon a nők mindössze négy százaléka dolgozik részmunkaidőben. Ausztriában és Németországban ez az arány ötven százalékot tesz ki, Hollandiában pedig eléri a hetvenkét százalékot is. A számok világosan mutatják, hogy Magyarországon egyfajta idegenkedés tapasztalható az atipikus foglalkoztatási módoktól." – hívta fel a figyelmet a magyarországi helyzetre az elnök.
Munka kisgyemekekkel program - MuKi
A munka és a magánélet összeegyeztethetőségének kérdéseire koncentráló MuKi program során – a rendezvények, nyílt napok mellett - kétszáz kiválasztott szülő részesül ingyenes képzésekben és személyiségfejlesztő tréningekben, hogy utána könnyebben illeszkedjen majd vissza a munka világába; munkáltatói oldalról pedig a program hatvan cég fejlesztését teszi lehetővé – érzékenyebbé téve őket a kisgyermekes munkavállalók igényeire. A programhoz ez idáig közel ötven vállalkozás csatlakozott.
A program a képzéseken túl száz fő elhelyezését, illetve munkába való visszasegítését vállalja – ehhez elsősorban atipikus foglalkoztatásra nyitott cégek jelentkezését várják a programba.
BÖNGÉSSZEN A HÍREK KÖZÖTT
Interjú Baranyai Zsomborral, a Mail Boxes Etc hazai franchise átvevőjével.
Az ingatlanpiac és a gyógyszertár piac voltak a tavalyi húzó ágazatok.
A coworking irodák népszerűsége töretlen, az IWG 34 országban 156 új egységet nyitott 2019 első felében.
A napjainkban egyre jobban terjedő közösségi munkaterek új lehetőségeket kínálnak a vállalkozóknak a már sok helyen telített irodabérleti piacon.
A franchise-ban keletkező ellentétek, sokszor a generációs különbségekből adódnak, mindenki a saját céljaiért dolgozik.
legolvasottabb
A franchise, mint gazdasági forma több mint 300 szektorban van jelen, az éttermektől a fodrászokon át, az online oldalakig.
Bár hazánkban az amerikai óriás nem keres partnert, érdemes belegondolni milyen költségekkel is jár egy gyorséttermet üzemeltetni.
A 2000-es évek elején szinte minden európai országban jelen volt a hálózat, Németországban a Benelux államokban, sőt még hazánkban is. Akkoriban több problémával is küzdött a franchise óriás, hiszen az új piac teljesen más elvárásokat támasztott a hálózat elé. Amikor 2002-ben kivonult a Wendy’s Magyarországról az volt a közvélekedés, hogy drágább versenytársainál, és ezért nem tudta elérni a kívánt forgalmat.
A magyar ingatlanpiac most robbanás előtt áll, és ebben a dinamikus környezetben minden vállalkozás álma a gyors növekedés és a stabil alapok. De mi a jobb választás: egy saját ingatlaniroda indítása a nulláról, vagy csatlakozni egy bejáratott franchise hálózathoz, mint az Immo1?
Az ingatlanos szakma társadalmi megítélése ellenére egy gyorsan megtérülő befektetéssé válhat.