A legjobb kiskereskedelmi márkák

1/1

Az Interbrand tanácsadócég negyedik alkalommal megjelent, a legértékesebb kiskereskedelmi márkákat tömörítő ’Best Retail Brands’ riportja alapján, 18 milliárd dolláros értékkel, jelenleg a H&M a legértékesebb kiskereskedelmi márka Európában. Az európai dobogó második helyén szintén egy svéd vállalat, az IKEA bútor áruházlánc végzett, közel 14 milliárdos márkaértékkel.

Az előző évhez képest a divatmárkák könyvelhették el a legnagyobb értéknövekedést , így a H&M, a Zara és a Marks&Spencer is bejutott a legjobb 10 közé, illetve további 11 ruha- és divat kiskereskedőt találunk (az egyébként szupermarket hálózatok által dominált) európai lista első 50 helyezettje között: Next (16.), Mango (17.), Bershka (18.), Massimo Dutti (25.), Asos (29.), John Lewis (39.), Debenhams (45.), Primark (47.), Desigual (48.), Sports Direct (49.) and Tous (50.).

Európa az egyetlen régió, ahol divatmárka végzett az első helyen. Észak Amerikában, Ázsiában és Dél-Amerikában a Walmart, Woolworths és Natura szupermarketláncok bizonyultak a legértékesebb márkáknak. Az Interbrand úgy kommentálta a divatmárkák sikerét, hogy az „a széles árukínálathoz hozzáadott egyedi márka tulajdonságoknak és -stratégiáknak tulajdonítható.”

A legnagyobb előrelépést is egy divat kiskereskedő, az elsősorban online hódító Asos könyvelhette el, 59 százalékkal nőtt a márkaértéke tavalyhoz képest, míg a legnagyobb visszaesést (-16%) a Tesco szenvedte el az elmúlt egy évben.

Dirk Defenbaugh, az Interbrand Design Forum igazgatója a riport kapcsán elmondta: „A világ legjobb kiskereskedelmi márkái értik a piac komplex és kihívó trendjeit és gyorsan képesek megszólítani a változó vásárlói szokásokat, viselkedéseket. A fizikai és virtuális üzletek integrálásával, a vásárlás folyamatának egyszerűbbé, könnyebbé tételével, szolgáltatásaik körének növelésével és fejlesztésével, ezek a vezető márkák újraalkotják ajánlataikat, és egyedi élményeket kínálnak a fogyasztóknak, akik így ”keresőkből” vásárlókká válnak.”

---
A listán szereplő márkák kiválasztása és rangsorolása az alábbi kritéria rendszer alapján történt:

• Kell, hogy legyenek nyilvánosan elérhető pénzügyi adatok. Amennyiben egy vállalat nem tesz közzé nyilvános adatokat, amiből az üzlet pénzügyi eredményeit lehetne azonosítani – mint ahogyan történik ez néha a magántulajdonban lévő társaságokkal –nem szerepelhetett a listán.
• A gazdasági eredményeknek muszáj pozitívnak lenniük, mutatva a megtérülést a működési költségek, adók és tőkefinanszírozás költségein.
• Ahhoz, hogy kiskereskedőként lehessen definiálni, egy márkának muszáj az értékesítés utáni bevételek legalább felét saját márkás boltjain vagy honlapján keresztül generálnia. Például az Apple nincs rajta a listán, ugyanis ennek a követelménynek nem felelt meg. Ezen felül – a hagyományos kiskereskedelemre való összpontosítás végett – a listára nem kerültek fel éttermek, autókereskedések, szolgáltatók és benzinkutak sem.

A végső értékek és rangsor meghatározásánál három kulcsfontosságú komponenst használtak: a kiskereskedők pénzügyi teljesítményének elemzése, a márka szerepe a vásárlói döntések során, valamint a márka versenyképessége. 

Author

Szabó Tibor

újságíró