Feszültség a bevásárlóközpontokban

1/1

Manapság a plázák nem termelnek annyi nyereséget, mint azelőtt. Ennek legfőbb oka a vásárlóerő gyengülése. Az sem újdonság, hogy a válság csaknem minden gazdasági területen éreztette hatását, és emiatt minden szektorban tevékenykedő vállalatnak alkalmazkodnia kellett a megváltozott körülményekhez és eszerint átgondolnia működését. A költségek csökkentésére törekvő vállalkozásoknak nehézséget okoz a számukra optimális üzlethelyiség fenntartása, ezt megnehezíthetik a plázák rugalmatlan bérleti konstrukciói, amelyek egyre nagyobb feszültséget okoznak a bérlők és üzemeltetők között.

A konfliktus oka, hogy az üzlethelyiségeket bérlő kereskedők úgy ítélik meg, hogy a visszaeső forgalommal nem arányosan csökkentek a bérleti díjak, és ezért felemelték hangjukat a hazai plázák üzletpolitikája ellen. Berendi András, a Roland Divatház tulajdonosa a következőképpen írja le a plázák helyzetét a Portfolio-nak adott interjújában: - Az aranyévek után az üzletházak egyszer csak elkezdtek sikertelenné válni, és ezt a szituációt nagyon nehezen kezelik. A bérbeadási vezetők elveszítették a korábban meglévő fontosságtudatukat, és azt a különleges piaci előnyüket, hogy emberi életekről, sorsokról, karrierekről dönthetnek. A bevásárlóközpontokban megszűntek a várólisták, sőt folyamatosan kínálgatni kell a boltokat. Berendi András az interjúban azt is említette, hogy jellemzően a külföldi plázák vezetőségével nagyobb a feszültség. - A külföldiek sok esetben nem értik meg, milyen problématömeggel küszködnek a hazai kereskedelmi vállalkozások.

Több kereskedő is úgy véli, hogy irreális árakat szabnak meg a bevásárlóközpontok tulajdonosai és nem akarják belátni, hogy az a réteg, akiknek elsősorban építették a plázákat nem tud vásárolni a válság miatt. A hasonló cipőben járó kereskedők egy része úgynevezett informális bérlői szövetséget alapított, hogy felhívja a figyelmet kiszolgáltatott helyzetükre. Olyan csoportosulást hoztak létre, melynek nem a nyomásgyakorlás és a közös fellépés a szándéka, hanem azt a célt szolgálja, hogy tagjai információkat oszthassanak meg egymással. Többségében magyar cégek csatlakoztak a szövetséghez, úgy mint az Alphazoo, a Budmil, Kristóf, Office Shoes, Pepe Jeans, Replay, a Roland, vagy a Retro.

(pcs)