Mi történik a munkaerőpiacon

1/1

A Pepsi, a Ford, a H&M és szinte minden komoly IT cég leépítéseket jelentett be a tavalyi év végén. Egy válság vagy gazdasági visszaesés során ez talán annyira nem is meglepő, a furcsa, hogy mely területeken került sor a „költségcsökkentésre”. A kirúgottak többsége fehér galléros, azaz értelmiségi dolgozó.

A recessziók során akár 2008-ban akár, a korábbi válságok során, mindig az egyszerű fizikai munkásokat bocsátották el nagy számban. A hagyományos válságokban először a gyárak, és építkezések lassulnak le, így innen rúgnak ki dolgozókat, ezt követi a vásárlóerő csökkenése, és a boltok, üzletek, éttermek forgalmának visszaesése, itt is többségében képzetlen munkatársaktól szabadulnak meg a vállalkozások. Ezt követheti a képzett értelmiségi alkalmazottak menesztése, azonban jóval kisebb számban, jó példa erre a 80-as évek válsága, amikor a kirúgottak 75%-a fizikai munkás volt.

A jelenlegi helyzetet azonban precedens nélküli, az elmúlt évek járványa magával hozta a kékgalléros dolgozók menesztését. A pandémia alatt nem volt szükség annyi bolti eladóra, vagy éppen takarítóra. A 2020-as évben a leépítések közel 42%- a szórakoztató iparban, több mint 8,5%-a pedig a kiskereskedelemben történt. Ellenben sok nagy multi az alkalmazkodás jegyében új projekteket, bővítést tervezett, melyhez további képzett dolgozókat vett fel. 

Most ugyan ezek a cégek egy fehér galléros többletben vannak, a szükségesnél több dolgozóval rendelkeznek, emellett a gazdasági bizonytalanság közepette szeretnék csökkenteni költségeiket. Ezzel szemben a fizikai munkások jelentős része újra talált már munkát, és a járvány végével egyre többen keresnek képzetlen olcsó munkaerőt. Ez egy aszimmetrikus piacot hozott létre, ahol nagy cégek egyszerre keresnek árufeltöltőket és rúgnak ki több ezer képzett dolgozott egy-egy komoly projekt megállítása miatt. 

A világ nem fordult akkorát, mint azt sok óriás várta, és bár a trend afelé mutat, hogy egyre kevesebb a személyes vásárlás, interakció, a boltok és éttermek nagy része újra kinyitott, és az áruházak sem ürültek ki, így továbbra is szükség van olcsó munkaerőre. 

Az IT piac különleges helyzete

Ebben a szektorban több mint 150 000 embert rúgtak ki az amerikai óriások. A Google anya cége az Alphabet 12 ezer, a Microsoft 10 ezer az Amazon 18 ezer dolgozójától vált meg a tavalyi év végén. Az IT szektor lényegében létrejötte óta folyamatosan növekszik éppen ezért meglepő ez a visszaesés. Érdekesség, hogy olyan mértében kompetitív lett a piac, hogy egyes államok, mint Kalifornia vagy Washington törvénybe iktatta, hogy kötelező fizetéseket írni az álláshirdetésekben. Innen tudjuk, hogy a Facebook vezető fejlesztői például 250 ezer dollár felett keresnek évente. 

A szektor azonban borzasztóan telített volt, főleg a nyugati országokban. Itt ez a visszaesés lehetőséget biztosít a start-up-ok számára, akik nem tudták megfizetni a fejlesztőket, programozókat. Sőt Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója szerint jelenleg a programozók többsége nem a tech iparban dolgozik. „Ez egy borzasztóan resiliens (ellenálló/strapabíró) szektor, nincs olyan autógyártó, áramszolgáltató, bank, de még egy kis vállalkozás se, akinek ne lenne szüksége programozóra. ”- tette hozzá Satya.

Ezt alátámasztja, hogy szinte minden éveben több 100 ezer programozó áll munkába és még ebben a helyzetben is az újonnan végzettek többsége talál munkát fél éven belül. 

A cikkben használt statisztikák az Egyesült Államokból származnak.

Author

Millavári Áron

Franchise tanácsadó