A franchise-ról

A franchise többszereplős üzleti vállalkozás. Az ilyen típusú rendszerek a terjeszkedni vágyó, sikeres cégektől indulnak, õk a hálózat irányítói. Csatlakozó partnereik az adott márkanevet és a vállalkozási rendszer használatának jogát kapják.

A rendszer elindítója a rendszergazda, vagy más néven franchise gazda. Célja, hogy üzleti vállalkozása a személye által kidolgozott és jól bevált módon, megbízható partnerek bevonásával minél nagyobb teret hódíthasson az adott piacon. A franchise-hálózatok általános, legfontosabb jellemzője, hogy a szereplők, vagyis a rendszergazda és a csatlakozó partnerek, egyaránt a kölcsönös siker az érdekük jegyében. Mindannyian ugyanazt a márkát vagy terméket értékesítik, tehát a partner sikere a saját üzlet hírét emeli.

Valamennyi franchise hálózatról elmondható, hogy a rendszert elindító cég nem szól bele a napi üzemeltetésbe, tehát a csatlakozó fél az adott rendszergazda üzlete minőségének és jellegzetességeinek megőrzése mellett saját maga által vezetett, önálló vállalkozáshoz jut.

Egy adott rendszer franchise-átvevői valamennyien – tartalmában, jogi és pénzügyi struktúráját tekintve azonos szerzõdést kötnek a társulás vezetõjével. A továbbiakban papíron azonos jogú, független partnerekként mûködnek. A franchise-ban dolgozó átadók és átvevõk tehát szerződéses jogviszonyban állnak egymással, az együttműködés létrejöttekor kölcsönösen, írásban rögzítik elvállalt kötelezettségeiket.

A szerződés tartalma a franchise-vállalkozás növekedésével változhat, vagyis az egyforma feltételrendszer az azonos idõben csatlakozó üzletfelekre vonatkozik. Egy induló franchise-vállalkozásnál ugyanis a gazda még nem rendelkezik semmilyen franchise tevékenységét bemutató referenciával, tehát márkaneve és üzleti struktúrája még nem képvisel különösebb piaci értéket. Mikor azonban üzlete piaci létjogosultságát számos sikeres franchise-partner felmutatásával bizonyítja, már megteheti, hogy magasabb belépési díjat állapítson meg.

Bár minden hálózat egyéni stílusban valósítja meg az együttműködést, a folyamatos kapcsolattartás, a szakmai tudás megosztása, valamint a rendszeres, franchise-gazdáktól a csatlakozó partnerek irányában történõ ellenõrzés hozzátartozik a franchise jellegéhez. A gyakorlat szerint az ellenõrzések a tíz-húsz egységet befogadó rendszereknél cégen belül is megvalósíthatóak. Nagyobb hálózatok esetén a rendszergazdák erre a célra alakult társaságokat bíznak meg az ellenőrzés lebonyolítására.

Változó, hogy a franchise-gazdák milyen feltételekkel kötnek szerződést a friss csatlakozókkal. Jellemző kiadás a már korábban említett belépési díj, amely nem mindenhol követelmény, és a gazdák általában, az üzlet nagyságával arányosan összeget állapítanak meg. Nincs szabály továbbá arra vonatkozólag, hogy az adott rendszer vezetõje évente, vagy havonta igényli a tagság folyamatosságát biztosító díjat, valamint, hogy az említett összeget egy, a partnerrel közösen megállapított fix összegben, vagy százalékos juttatásban állapítják meg. A harmadik franchise-rendszereknél szokásos csatlakozói díj a hirdetési hozzájárulás, amely szintén rendszeres kiadás.

Mivel a franchise típusú üzletkötés egymásrautaltságot és kölcsönös sikerérdekeltséget eredményez, a társulni készülő felek belépésükkor kötelesek aláírni, hogy a szerződésben meghatározott együttműködés ideje alatt betartják az őket befogadó franchise rendszer etikai kódexét.

Az üzlet formátumú franchise vállalkozások legszabadabb fajtája az úgynevezett névhasználati franchise. Az ilyen típusú rendszerek vezetõi meghatározzák, hogy az értékesített márkanévvel milyen termékcsoportot árusíthat a partner, ám az adott termék kiválasztásába nem szólnak bele. A név használatáért cserébe az átvevő csupán a franchise-gazda által képviselt minőséget köteles biztosítani.

A kiterjedt hálózattal bíró, jelentõs vagyonnal és tapasztalattal rendelkező cégekre jellemzõ, hogy a franchise gazda nem tart közvetlen kapcsolatot a hálózat valamennyi szereplõjével, hanem a világ különbözõ területein az õt képviselõ, úgynevezett master franchise-partnerén keresztül szerez csatlakozókat. A későbbiekben természetesen az új szereplő a vele szerzõdést kötõ master partnerrel mûködik együtt.

Az üzleti élet legkülönbözõbb területeirõl találhatunk franchise-rendszerben mûködõ vállalkozásokat.Az Egyesült Államokban és az Európai Unió fejlettebb országaiban a bankok egy új, meghódítandó piacként értékelik a franchise-rendszerek résztvevõit, hiszen egy ilyen körülmények között induló vállalkozónak gyakran van szüksége kezdõtõkére, amelynek visszafizetésére biztosíték többek között a rendszergazda sikeres tevékenysége.

Magyarország uniós csatlakozása óta az egységes piac részeként egyre több európai és amerikai franchise-hálózatot mûködtetõ cég kíván hazánkban is megjelenni. A magyarországi franchise-rendszerek potenciális résztvevõi a sikeres franchise-hálózat részeseként további lehetõségek után kutató vállalkozók, a kisebb alaptõkével azért rendelkezõ friss diplomások, a jól menõ cégek másod, illetve harmadik szintû vezetõi, a kényszervállalkozók, és csak az idõ mutatja meg, hogy hány további Magyarországon élõ, üzleti tevékenységhez kedvet kapó ember.

Végül, áttekintésként, hogy kinek jó megoldás a franchise és kinek kevésbé?

A franchise nem arról szól, hogy a saját ötleteineket valósítsuk meg. A franchise a stabilitásról megbízhatóságról szól, arról, hogy olyan üzleti modellt kapunk, ami kipróbált és helyettünk már más elkövette a hibákat, így nekünk már nem kell. Az átvevőnek szorosan kell követnie a kézikönyvek utasításait, a franchise nem a szabadságról szól, hanem arról, hogy a megszabott sikert garantáló keretek között működünk. Amerikában nem véletlenül keresnek veteránokat átvevőnek, a szabálykövetés a legfontosabb kulcsa a sikernek.