Honnan jönnek a McDonald’s hamburgerei?

1/1

Az egységes szolgáltatás és minőség érdekében a franchise óriások nagyon gyakran mindössze néhány beszállítóval látják el az összes egységüket. Nincs ez máshogy a McDonald’s-nál sem, de ez nem mindig volt így. Az OSI, melynek értéke 6,8 milliárd dollár (2000 milliárd forint) felel minden BigMac-ért és sok más közönségkedvencért is.

Az OSI 1909-ben indult, akkor még csak egy kicsi hentesboltként, Otto and Sons néven futott Chicago külvárosában. Majd 1955 amikor Ray Kroc megnyitotta első McDonald’s éttermét, az Otto and Sons lett az első húsipari beszállítója. De ahogy a hálózat növekedett egyre nagyobb mennyiséget igényelt a hálózat, így a 60-as évek végére az Otto and Sons csak egy volt a közel 150 beszállítóból.  

Ebben az időben a McDonald’s vezetői azt a célt tűzték ki, hogy a beszállítók számát leviszik ötre a korábbi 150-ről, az Otto and Sons pedig be tudod kerülni ebbe a szűk körbe. Ehhez viszont a korábban kisméretű vállalkozásoknak szintet kellett lépnie, hogy el tudjon látni több száz éttermet szerte az Egyesült Államokban.

A vállalkozásnak pénzre és tapasztaltabb vezetésre volt szüksége ezért 1970-ban bevették az akkor 38 éves Sheldon Lavin-t, hogy segítsen újra szervezni a céget. A következő években a hentesboltból komoly feldolgozó üzem lett, jelentős fagyasztási kapacitással és gépesítéssel. A munkájáért Lavin-nak részesedést ajánlottak, de ezt ekkor még elutasította. 

1980-ban Otto a vállalat tulajdonosa visszavonult, fiaira hagyva birodalmát, ekkor már Lavin sem utasította a részesedést és Otto fiai mellett neki is jutott 1/3 rész a cégből. A cég neve ekkor változott OSI-re és rövidesen Lavin megvette az egyik fiú részét, többségi tulajdont szerezve.

Lavin elhatározta, hogy nagyot akar lépni és felajánlotta a McDonald’s-nak, hogy a tengerentúli éttermeket is ellátja. A következő években új üzemeket indított, Németországban, Spanyolországban, Dél-Amerikában, és Kelet-Europában (majd hazánkban is).

A 90-es évek sem teltek jelentős változások nélkül: Lavin, aki eddig szinte csak a McDonald’s-al dolgozott együtt új piacok után nézett. 2000-re pedig a bevételeik 15% százaléka már nem a McDonald’s-tól érkezett, hanem más (KFC, Pizza Hut) gyorsétterem láncoktól. 

Minden jól ment egészen 2014-ig, a vállalat ekkor nyitotta meg 10. üzemét Kínában, a 750 millió dollár beruházás viszont finoman szólva se térült meg. A kínai Dragon TV ugyanis egy hosszú riportot közölt a gyárról, bemutatva annak árnyoldalait. Mint kiderült a dolgozok rendszeresen változtatták a lejárati dátumokat, a hatóságok rövidesen bezárták az üzemet és a menedzsment egy részét letartóztatták. Ezt követően a McDonald’s, a KFC és sok más hálózat is felfüggesztette a szerződését az OSI-val. 

A zuhanás 2016-ig tartott, végül $365 000 büntetést szabott ki a bíróság és a menedzsmentből 10 fő került börtönbe. A vállalat azóta se tért igazán magához (ez a pandémiának is köszönhető), de az utóbbi 2 évben már újult erővel tért vissza a piacra. 

Lavin 88 éves, három gyereke van, de egyik se az OSI-nál dolgozik. Nem tervez visszavonulni, és mikor kollegáit kérdezték mikor vonul vissza azt mondták, hogy szerintük hamarabb fog meghalni, mint visszavonulni. 

Author

Millavári Áron

Franchise tanácsadó