A Subway felemelkedése és stagnálása

Azt hiszem, senkinek sem kell bemutatni az amerikai hálózatot, több mint 37 000 étterem közel 100 országban, egységszámra messze a legnagyobb gyorsétterem. Ez mind lenyűgöző, de ha az utóbbi éveket vizsgáljuk, több ezer bezárt üzletet és majd 25%-os visszaesést találunk. 

A hálózat felemelkedése gyors és szinte zökkenőmentes volt, 1965-ben indult Pete’s Super Submarines néven. Néhány éven belül jött a franchise majd a több tízezer étterem világszerte. A koncepció sikere az egyszerűségében rejlett, a vásárlók látták, hogyan és miből készül a szendvicsük, és egyedileg rakhatták össze kedvencüket. 

Akkoriban teljesen szokatlan volt, hogy a vásárlók látták a friss alapanyagokat. 1981-re több mint 200 étteremnél járt a hálózat és a nemzetközi terjeszkedés is elindult. Egy Subway megnyitása 100 és 300 ezer dollár között mozog, ami soknak tűnhet, de egy McDonald’s-hoz, ahol akár 2 millió dollár is lehet a nyitás, így más gyorsétteremhez képest jelentősen olcsónak számít.

Többek között az alacsony ár, az egyedi portfólió és könnyű kialakítás miatt, az 1990-es 5000 egységből több mint 13 000 lett 98-ra. A gyors növekedés a 2000-es évekre is megmaradt, ahogy nőtt az elhízás mértéke az Egyesült Államokban a Subway egy egészséges alternatíva volt a vásárlók számára. Talán a leglátványosabb eleme a Jared Fogle kampány, Jared több mint 100 kilót fogyott állítása szerint szinte csak Subway szendvicsekkel. A 2000-es évek végére Jared a brand arcává vált és szinte minden reklámban ő szerepelt a régi hatalmas nadrágjával.

A 2008-as válság válságot is kiemelkedően kezelte a hálózat, megjelent a footlong (egy láb hosszú) szendvics, mely mindenhol 5 dollárért volt kapható. Ennek köszönhetően a brand 17%-os növekedéssel zárta a 2008-as évet. 

A problémák 2014-ben érték el a felszínt, 3,3%-os csökkenéssel zárta a hálózat az évet. Majd ezt követően szinte minden évben folytatódott az esés. De mi okozta a visszaesését?

A problémák kulcsai szinte megegyeznek a siker okaival, a hálózat fokozatosan elvesztette egyediség, ahogy más hasonló szereplők jelentek meg a piacon. Az egészséges oldalon pedig drágább, de jobban eladható, minőségibb koncepciók jelentek meg, illetve a nagy gyorsétterem hálózatok is előálltak a saját egészséges fogásaikkal.  

 Az átvevők számára pedig nem csak a külső, de a belső konkurencia is komoly nehézségeket okozott, ugyanis a rendszer nem ad területi kizárólagosságot saját partnereinek. Erre a legjobb példát talán New Yorkban lehet látni ahol kevesebb, mint 2 km2-en 10 Subway-t találunk. 2012-ben egy átlagos amerikai partnernek évi $482 000 forgalma volt, ez 2016-ra $422 500-ra esett, viszonyításképpen ebben az évben egy átlagos McDonald’s forgalma 2,6 millió dollár volt. 

Azonban a kihívások itt még nem értek véget, 2015-ben Jared-et (a hálózat arcát) többek között pedofíliával vádolták meg, végül 15 és fél év börtönre ítélték.  

Természetesen a Subway nem adja fel, az utóbbi években folyamatos termék innovációval kísérleteznek, illetve a brand arculata is megújult, ennek ellenére egyelőre úgy tűnik a hálózat még nem találta meg az ellenszert.