Út a franchise-ig

Franchising.hu: Kérlek, mesélj arról egy kicsit, hogy honnan indultál? Miért választottad a vállalkozói utat?

Megyeri Gábor: Vállalkozó családból származom, édesapám már a szocializmusban is vállalkozott. A 80-as években már egy egész jónevű számítástechnikai céget tudott létrehozni. Én már akkor magamba szívtam a vállalkozó létet, mert édesapám éjjel-nappal dolgozott, munkamániás volt, mindig ment előre.  

Habár eredetileg a közgázra szerettem volna menni, végül mérnökként végeztem. A műszaki egyetem nagyon hasznos volt számomra, hiszen a látásmódom kialakításában nagyon meghatározó szerepet játszott. A problémákhoz való hozzáállásban borzasztóan sokat segített, ezt a mai napig folyamatosan tudom kamatoztatni.

Soha nem dolgoztam igazán mérnökként, mindig is az ingatlanok vonzottak. Az egyetem után először egy reklámügynökségnél helyezkedtem el, ahol köztéri reklámfelületeket alakítottunk ki. Nagy kültéri, neon reklámok telepítése volt a vállalat elsődleges profilja. Az én feladatom mérnökként az installálások levezetése volt.

Ezt követően egy ingatlan közvetítő céghez kerültem, az Otthon Centrum anyavállalatánál, a Biggeorge Holdingnál folytattam a karrieremet. Náluk elsősorban ingatlanközvetítőként, illetve ingatlan tanácsadóként dolgoztam. Pont akkor hagytam ott a céget, amikor az Otthon Centrum franchise hálózatát kezdték kialakítani.

Azután jött egy lehetőség, mert egy barátomon keresztül bekerültem egy GSM hálózat fejlesztési projektbe, és részt vettem a Vodafone hálózat kiépítésében, hiszen mérnökökre volt szükségük. Ebben a projektben számos területen dolgozhattam a Nokia alvállalkozójaként. Különböző tornyok, illetve társasházak tetejére kellett antennákat, illetve bázisállomásokat telepítenünk. A munka nemcsak a telepítésből állt, hanem a leendő állomások lehetséges helyszíneinek felkutatása, a bérleti szerződések megkötése, különböző engedélyek megszerzése, illetve az egész folyamat lebonyolításában való részvétel is a feladathoz tartozott. Nagyon érdekes volt, mert egy nemzetközi csapatban dolgozhattam, a világ minden tájáról voltak kollégák, egy nagyon motiváló és dinamikus közegbe kerültem. Azonban ez egy projekt jellegű munka volt, ami kb. 2-3 évig tartott.

Mindig úgy kerestem állásokat, hogy amit éppen érdekesnek találtam, ott elkezdtem utána nézni cégeknek és megkerestem őket, hogy szeretnék ott dolgozni. Annak idején így találtam rá az Otthon Centrumra is, mert akkor éppen az ingatlanközvetítői érdekelt.

Izgalmasnak találtam a projektvezetést. Ezért a Nokiát követően egy projektmunkákra szakosodott mérnök tanácsadó céghez jelentkeztem.

Elkerültem egy nemzetközi ingatlantanácsadó céghez. Nagy alapterületű áruházakat (pl.: TESCO-kat), illetve lakóparkokat építettünk. Itt is néhány évet dolgoztam, majd ismét megtalált egy lehetőség. Egy ismerősöm, aki egy spanyol beruházó céghez került, szólt, hogy projekt lebonyolító vállalkozást keresnek, mert az előzővel nincsenek megelégedve. Ekkor hirtelen felindulásból, úgy döntöttem, hogy ez egy remek alkalom, és megalapítottam a saját cégemet.

A spanyol cég pedig bizalmat szavazott nekem, így elkezdtük az együttműködést. Először egy 150 lakásos társasházat építettünk. Rajtuk keresztül később több spanyol befektető is érkezett Magyarországra és engem ajánlottak nekik. Elég gyorsan már 1000-1500 lakásra volt szerződéses állományunk, ami azért egy elég tisztességes eredmény egy nem rég indult vállalkozásnak.

Szerencsétlenségemre vagy szerencsémre akkor ütött be a 2008-as gazdasági válság, vállalkozásom talán 1 éves lehetett. A válság a hazai ingatlan szektort elsöpörte, szinte az összes projektünk egyik napról a másikra eltűnt.

Egyszer csak ott találtam magam, mint vállalkozó, akinek minden bevételi forrása megszűnt. Ekkor született meg a Bubbles ötlete. Elsősorban a válság kényszerítette ki, hogy muszáj valamilyen más lábon is állnom. A munkám során ekkor ismerkedtem meg későbbi feleségemmel, aki egy ír ingatlanfejlesztési vállalat munkatársa volt akkoriban,. A cég éppen a válság előtti időszakban kezdett el hazánkban fejleszteni. Végül is az ő ötlete alapján csináltuk meg az önkiszolgáló mosoda hálózatunkat Magyarországon, hiszen itthon ekkor még egyáltalán nem voltak ilyen koncepciók. Mivel az ingatlanfejlesztési üzletág teljesen leállt, elkezdtem én is erősen gondolkodni, hogy érdemes lenne belevágni ebbe.

Franchising.hu: Miért volt számodra ez a terület annyira vonzó?

Megyeri Gábor: Elkezdtem beleásni magam a témába, hogy miként működik ez az üzletág Magyarországon, és hogyan működik a világban. Ekkor láttam, hogy ennek lehet jövője itthon, hiszen ez máshol egy keresett szolgáltatás. Egyszerűen üzemeltethető, viszonylag alacsony munkaerőigénnyel. Az üzleti modellje sem túl szofisztikált.

Eddig is különböző területek között ugráltam, így most sem zavart, hogy valami teljesen újba kezdjek bele. A koncepció összeállításánál óriási segítség volt a műszaki végzettségem. Az eddig projektes tapasztalataim is fontosak voltak, hiszen az egészet úgy fogtam fel, mint egy projektet. Raktam össze benne a részleteket, hogy ez miért jó, mi működik, mik a lépései, design, arculat, beszállítók, stb.

Miután az első egységet megnyitottam, az üzletemben végtelen sok időt eltöltve, beszélgetve az emberekkel tovább finomítottam a koncepciót. Már az első néhány hónapban annyira jók voltak a visszajelzések, hogy eldöntöttem, hálózatot csinálok belőle, úgy hogy 2009-ben nyitottuk meg az egységünket, pont a válság közepén. Ennek volt egy előnye is, nagyon könnyen lehetett hozzájutni jó üzlethelyiségekhez, nagy örömmel fogadtak bárkit, aki akkor üzletet akart nyitni.

Ám a koncepció fontos része, hogy nem elég csak megnyitni, hanem a szolgáltatást is el kell adni. Sok ember gondolkozik úgy, hogy miért jó ez, minek használjam, hiszen van otthon mosógépem és szárítógépem. Itt nem egy kávézóról beszélünk, ahol mindenki tudja, hogy micsoda és mit várhat. Itt nekünk azon túl, hogy legyen a szolgáltatás, magát a szolgáltatást is magyaráznunk kell.

Nekem ekkor az volt a legnagyobb motivációm, hogy rátaláltam egy piaci résre, amiben nagyon nagy lehetőséget láttam, hiszen ez egy olyan alapszolgáltatás, amit tényleg sokan használnak. Úgy gondoltam, hogyha tudnék mutatni egy jó példát az embereknek, akkor rá fognak kapni és könnyen elterjedhet. De ez nyilván akkor elképzelhető, ha ott van a sarkon és nem kell messzire menni érte. Ezért döntöttem úgy, hogy gyorsan terjeszkednünk kell, mert csak akkor fogják az emberek megismerni igazán és használni. Még a másik kerületből sem biztos, hogy átautókázik valaki a mosodába, tehát nekünk kell odavinnünk a szolgáltatást a fogyasztókhoz.

Ekkor hoztam meg azt a stratégiai döntést, hogy egy ekkora hálózat kiépítéséhez, illetve a gyors terjeszkedéshez mindenképpen egy befektető bevonására van szükség. Úgy döntöttem, hogy ahelyett, hogy az egyik üzlet nyereségéből szépen lassan megnyitom a következőt és így tovább, inkább bevonok egy tőkeerős befektetőt. Ezzel biztosítva a Bubbles dinamikus és intenzív fejlődését. A terjeszkedés mellett saját IT rendszert akartam a hálózatomnak fejleszteni, ami nyilván egy egységhez nem igazán éri meg, egy teljes rendszerhez viszont igen.

Ekkor bekopogtattam különböző befektető cégekhez, többel is elkezdtünk tárgyalni.

Egy éves tárgyalást követően sikerült megállapodni egy tőke befektetővel, és elindult az együttműködésünk. Ma már ott tartunk, hogy 62 egységgel rendelkezik a hálózat. Jelenleg franchise-ban is nagyon erősen és sikeresen terjeszkedünk, hiszen szinte hetente nyílnak az üzleteink. Több partnerünk már a második mosodáját üzemelteti, néhány átvevőnek pedig már 3 egysége van.

Nekem a franchise azért nagyon jó visszaigazolás, mert látom azt, hogy a Bubbles storyban sokan hisznek. Ők mind hajlandóak abba beletenni a pénzüket és az energiájukat, hogy saját mosodát nyissanak.

Franchising.hu: Mi a Bubbles igazi sikere?

Megyeri Gábor: Mikor elindultunk volt egy konkurens hálózat, talán most már csak 1 üzlete van, de akkor még 6 egysége volt Budapesten. Ők az amerikai mintára csinálták meg az üzleteiket. Amikor megnéztem az európai és amerikai piacot, azt láttam, hogy a mosodák között nincsenek igazán nagy hálózatok. Vannak olyanok, akinek néhány egységük van, illetve van néhány mosógép beszállító, akiknek van saját rendszerük. Ám én azt láttam, hogy Magyarországon csak akkor lehet sikeres egy ilyen koncepció, ha teljes mértékben adaptálódik a hazai piacra.

A Bubbles-be szerintem nagyon jól össze van rakva az egész csomag. A koncepciónak van saját marketingje, arculata, informatikai rendszere, egy már sokszor bizonyított kompromisszummentes gépparkja, mely a kategória csúcsát képviseli, emellett pedig a franchise központ folyamatos támogatást nyújt az átvevőknek. Próbáltam egy olyan rendszert megalkotni, ami minden területen a legjobbat nyújtja a partnereknek.

Az IT rendszerünk is egyedülálló, egyszerre kezeli a vásárlókat, az üzletvezérlést, a törzsvásárlói rendszert, a jelentéseket és a statisztikákat. Ez a komplex informatikai rendszer még a világban is egyedülálló.

Az informatikai rendszerünk azért is biztosít óriási versenyelőnyt, mert nagyon jól megismerhetjük vele a vásárlóinkat. Csak egy példát említve, egy amerikai mosodában csak bedobod a negyed dollárt és mos a gép. Mi a rendszerünkkel viszont látjuk, hogy az a negyed dollár hány embertől jött be, a napnak melyik részében, pontosan milyen mosást rendeltek meg vele, stb.

Amit csak lehet automatizáltunk a működésben, ezért minimális emberi erőforrást igényel maga az üzemeltetés is. Ez nagyon jó hívószó a legtöbb partnerünknek, hogy végre van egy vállalkozás, ami nem rendelkezik jelentős munkaerő igénnyel. Sokan azért is választanak minket, mert a mosodákat akár másodvállalkozásként, vagy akár munka mellett is tudják működtetni, de mégsem egy passzív jövedelem, mint mondjuk egy ingatlannak bérbeadása.

Jelenleg Magyarországon optimálisan 100-110 egységgel számolunk, most körülbelül úgy fél úton vagyunk. Értelemszerűen figyelünk arra, hogy először a nagyobb városokban nyissunk, majd szépen haladjunk a kisebb települések felé.

Franchising.hu: Hogyan élte meg a koronavírus okozta válságot a hálózat?

Megyeri Gábor: Annak köszönhetően, hogy elértük azt, hogy mára már a vásárlóink nem elsősorban az egyetemisták vagy éppen a turisták - persze ők is nagyon fontosak - könnyebben vészeltük át a válságot. Hálózat törzsforgalmát jelenleg a családi háztartások adják, elsősorban a 30-50 éves korosztályban.

A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a Bubbles nagyon válságálló, hiszen nem estek vissza annyira jelentősen az egységek forgalmai, mint sok más vállalkozásnak. Egy olyan alapszolgáltatást nyújtunk, amit gyakran igénybe kell venni. Elsősorban a pénzügyeikre érzékeny réteg jár hozzánk, mert a szolgálatással jelentősen spórolhatnak.

A másik ilyen ok - ami a Bubbles mosodák túlélési esélyeit növeli a válságban - az alacsony a költségek. A legnagyobb tétel a bérleti díj, emellett pedig csak az amortizáció jelenik meg jelentős összegként. Az alapanyagaink sem romlanak meg, adott esetben elállnak évekig. Ennek köszönhetően relatív alacsony állandó költséggel működünk. Személyzetet sem kell felvenni, vagy adott esetben elbocsájtani.

A válság alatt felszabaduló kapacitásokat próbáltuk a leghasznosabban felhasználni, elkezdtük az egységeket felújítani, a régebbi gépeket lecserélni, hiszen most kevésbé zavarjuk a forgalmat. Az IT rendszerünket is tovább fejlesztjük, az applikációnkkal most már érintésmentesen lehet fizetni az egységekben, illetve nyomon lehet már követni a tisztitás folyamatát.