Tényleg most kell beszállni a tőzsdébe?

A fenti kép jól jellemzi a jelenlegi szürreális helyzetet. Annak ellenére, hogy 16 millió amerikai vesztette el a munkáját, a 30 legnagyobb amerikai vállalatot tömörítő Dow Jones index 1938 óta a legnagyobb mértékben nőtt egy hét alatt.

Február 20-án indult a tőzsde zuhanása, amikor a fertőzöttek száma még 100.000 alatt volt. A befektetők előre reagáltak a közelgő helyzetre, hiszen ekkor még alig tíz megbetegedést regisztráltak az államokban és még Olaszországban sem alakult ki vészhelyzet.

A zuhanás drasztikus volt, a korábbi válságoknál is nagyobb mértékben esett a tőzsde. Az 500 lenagyobb amerikai vállalatot felölelő S&P 500 index egy hónap leforgása alatt közel egy harmadával csökkent, időben kifejezve a 2017 körüli szintre zuhant vissza.

Mindvégig az volt kérdés, hogy hol fog egyáltalán megállni? A hozzáértők egy része már a koronavírus válság előtt elkezdte likvidálni a befektetéseit, mert egy közelgő recesszióval számoltak. Számukra a a váratlan zuhanás egy lehetőség lett, hiszen a felhalmozott készpénzt a mélyponton visszainvesztálva a olcsón szállhatnak be újra a piacba.

Így is lett. Amerikában már laposodni látszik a járványgörbe, habár a krízis még korántsem ért véget az optimizmus látszik a tőzsdén. A február 20-i zuhanásnak közel a felét visszahozta már a tőzsde, az elmúlt hetekben pedig csak felfelé kúsztak a részvény árfolyamok. Ennek több oka is van, egyrészt a központi bank kijelentette, hogy bármit megtesz a válság elkerülése érdekében, másrészt pedig sokak szerint már elértük a vírus tetőpontját.

Egy népszerű részvény például, a Tesla árfolyama a márciusi mélypontja óta közel megduplázódott. De ez igaz más cégekre is, a kiskereskedelmi óriás Walmart és az online tér vezető szereplője, az Amazon például rekord árat ért el a héten.

Egy biztos, a tőzsde mindig felfelé megy. Egy drasztikus változás - például a gyorsabban fertőző, veszélyesebb mutációi - nélkül a koronavírus helyzet hosszútávon nem befolyásolja a tőzsdét. Azok számára, akik 5-10 év távlatában fektetnek be a most következő időszak kritikus lesz. A korai beszállás kockázattal jár ugyan egy újabb zuhanás esetén, a késői beszállással viszont felélhetik a zuhanásból származó előnyöket.

A héten még megfontolandó, hogy érdemes-e pénzt tenni a tőzsdébe. A mostani a ugrások egy részéért ugyanis az ún. "short squeeze" lehet felelős. Amikor egy befektető "shortolja" egy értékpapírt, akkor arra fogad, hogy annak árfolyama negatív irányba halad. A shortoló befektetők között gyakori, hogy a pozíciójuk biztosítása - azaz a kockázatcsökkentés - érdekében a shortolás mellett vesznek is a részvényből. Ez valós mögöttes értéknövekedés nélkül is a részvényárfolyam ugrását okozhatja. Többek között ez a jelenség is szerepet játszhatott a múlt hét óta tartó növekedésben. Ha így van, akkor a tőzsdei árfolyamok visszaesésére lehet számítani a héten, amint a shortolók lezárják a pozíciójukat.

A kérdés tehát nem az, hogy érdemes-e beszállni a tőzsdébe. A kérdés az, hogy mikor?