Az innováció dilemmája

2016-ban Evan Armstrong új munkahelyen kezdett a Pandora Radio-nál. Itthon nem sokan ismerik a zene streaming szolgáltatást, de akkor még piacvezető volt. A vezetőség magabiztos volt benne, hogy a Spotify-al, akkor egy új svéd startuppal szemben tartani tudják a lépést hiszen mindig is piacvezetők voltak és amúgy is "sokkal jobb a zenei ajánló rendszerük". Ahogyan Armstrong viszont odasétált az egyik középvezető asztalához azt látta, hogy Spotify-on hallgat zenét. Mikor a kollégát megkérdezte, hogy miért a svéd szoftver használja, ő csak azzal indokolta a választást, hogy "kényelmesebb". Nem meglepő, hogy a startup még ebben az évben megelőzte a Pandora-t. 2016-ban még mindkét szolgáltató 80-90 millió felhasználóval rendelkezett, ám ma a Spotify 570 millió felett tart, míg a Pandora 50 millió alá zuhant.

Steve Jobs kedvenc könyvében az "Innovator's Dilemma"-ban hasonló utat járt be a Kodak. Az amerikai analóg fényképezőgépgyártó már az 1970-es években kifejlesztette a digitális kamerához szükséges technológiát. Azonban annyira elkényelmesedtek a vezető pozíciójukban, hogy végül nem vitték piacra a terméket. 20 évre rá megjelentek az első digitális kamerák más gyártóktól, a Kodak pedig 2012-ben csődöt jelentett.

Az ilyen és ehhez hasonló történetek külső szemlélőként nem tűnnek logikusnak. Miért ne tenne meg egy vezető márka mindent annak érdekében, hogy az első maradjon? Az óriásvállalatok és a franchise hálózatok számára viszont a méret kockázattal jár. A nehezen mozgó óriásoknak a legbiztonságosabb megoldás az ha lassan, kimért lépésekkel navigálják a piacot.

A hálózatépítés különböző lépcsőfokain eltérő kihívásokkal néznek szembe a rendszergazdák, de úgy gondolom a legfelsőbb szint nehézségeiről kevésbé esik szó. Mégis a Pandora vagy a Kodak példáján okulva számos olyan hálózat akad, ahol a vezetőség vagy éppen a franchise központban dolgozók vagy félelemből, vagy kényelemből kifolyólag kerülték az innovációt.

Az említett könyvben (The Innovator's Dilemma) nem is minden innováció egyforma. A nagyvállalatoknak stabil RnD részlegeik vannak és folyton dolgoznak az új, következő terméken. Viszont ez a rendszerszerűsített innováció pont az a fa, amitől nem látják néha az erdőt - gondoskodnak a termék frissítésről, de lemaradnak a diszruptív innovációkról. Ironikusan ezt látjuk most lejátszódni az Apple esetében, - a cég éppen csak felhagyott saját önvezető autójának fejlesztésével - vagy a Google esetében, - ahol tech-óriás kapkodva próbálja utolérni az OpenAI-t, holott évekkel előtte kifejlesztette a saját M.I. rendszereit.

A franchise hálózatok vezetőinek számára ennek a fő tanulsága az, hogy vállaljanak kockázatot. Igenis legyenek ráncfelvarrások a márka megjelenésében, kísérletezzen a koncepció új termék vonalakkal és vakmerő marketinghúzásokkal. Ha a piacvezetők elriadnak ezektől azzal megnyitják az utat belépő startupok előtt. A franchise átvevők által fizetett díjak feladata az is, hogy az állandó jellegű innovációk mellett merész kísérleteket is tegyen néha.