Elveszi a mesterséges intelligencia a munkánkat?

Az utóbbi években egyre hangosabban lehetett hallani, hogy sokan aggódnak munkájuk jövője miatt, a kép generáló software-k elveszik a grafikusok, művészek megélhetését, a programozásra is képes ChatGPT pedig az IT szektort boríthatja fel. A sort lényegében bármeddig lehetne folytatni, valószínűleg a franchising.hu-s cikkeket sem ember fogja írni néhány év múlva.

Tehát jogosan merül fel a kérdés, hogy lesz e munka, szükség lesz-e emberekre 5-10 év múlva?

Még 2013-ban az Oxfordi egyetemen készült egy tanulmány, mely szerint a munkahelyek 47%-a meg fog szűnni 2033-ra. Azonban a múltba visszatekintve más példákat láthatunk, nem ez az első ilyen eset az utóbbi 250 évben több ipari és gazdasági forradalmon mentünk át.

A 20 század eleje és a gyártósorok

A nagy összeszerelő üzemek megjelenése, a modern gyártósorok is komoly félelmeket hoztak magukkal, a gépesítés és a kis kézi üzemek eltűnése. A Ford például eleinte kézzel készített autókat egyedileg, és ezt követte a tömeggyártás mely jóval kevesebb munkaerőt igényelt.

Azonban ennek az ellenkezője történt. A cég 1908-ban alig 500 főt alkalmazott, ez 1913-ra 13 000 fölé nőtt. Az alacsonyabb előállítási költség, kedvezőbb piaci árat eredményezett, mely lehetővé tette, hogy egy teljesen új piac alakuljon ki, melynek köszönhetően mára az Egyesült Államokban közel annyi gépjármű van forgalomban, mint lakos. A Ford pedig mára közel 200 000 embert foglalkoztat a tengerentúlon. 

Bár egyedi esetnek tűnhet a gyakorlatban is ez történik, a 90-es években azt láthatjuk, hogy a növekedés és a termelés gyorsulása, egyszerűsédes, több munkaerőt kíván, ugyanis sokkal nagyobb az igény ezekre a termékekre az alacsonyabb ár miatt, azaz többet kell gyártani.

Érdekesség, hogy az utóbbi évtized munkaerő hiányos helyzete, mely a most alakuló válság hatására enyhült, szinte folyamatosan jelen volt az utóbb évszázadban. A legizgalmasabb része, hogy 100 évvel ezelőtt, nagyjából „fele annyian” dolgoztunk, ugyanis a nők megjelenése a munkahelyen hazánkban a szocializmus alatt indult el, míg Amerikában és nyugaton a 60-as, 70-es években.

Tehát az egyértelműen kimondható, hogy az elmúlt évszázadok forradalmai, csak egyre több és több munkaerőt kívántak. 

Az internet megjelenése is sok aggodalmat keltett, a gyors és hatékony online kommunikáció, sok utazási iroda, ügynökség végét jelentette. Azonban ez azt is eredményezte, hogy több pénz maradt a fogyasztók zsebében, amit másra el tudnak költeni, így új munkahelyeket teremtve. 

Tehát mi fog történni?

Amennyiben a hatékonyság olyan mértékben növekszik, megjelenhet a négynapos munkahét, erre mutatnak a tendencia, szinte folyamatosan csökken a ledolgozott órák száma. Sok szolgáltatás és termék ára csökkenhet, a hatékonyabb gyártás miatt. Akkor mégis mivel magyarázható az Oxford 47%-a? Bár igaz, hogy rengeteg feladatot, elvesz az AI de attól még maradnak emberi részek, például, ezt a cikket elkészíthetné helyettem a mesterséges intelligencia, de a gyakorlatban több és jobb tartalmat fogunk tudni készíteni. Azaz az én munkám nem az írás, hanem a lektorálás, téma választás, szerkesztés, lesz és nem heti 1-2, hanem 5-10 cikk készül, magasabb minőségben, illetve magam „készíthetek” képeket, mint ennek a cikknek a borítja melyet az AI gyártott. Visszatérve a kutatásra a munkahelyek kb 10%-át fogja tudni teljesen átvenni a mesterséges intelligencia, és szinte biztosan állítható a múlt tapasztalataiból, hogy legalább ennyi munkahely létre is fog jönni.