Hogyan sérültek a védjegyek az Orosz-Ukrán háború miatt?

A Február óta tartó háború hatására az Egyesült Államok és Európa számos szankciót hozott Oroszország ellen. Március 7-én aztán Oroszország legalizálta a szabadalom lopást minden olyan országgal szemben, melynek hozzáállását ellenségesként ítélte meg. Ez azt jelenti, hogy az országban bejegyzett például amerikai cégek szabadalmait korlátozás nélkül felhasználhatják a helyi vállalkozók és ezért nem kell ellenjuttatást fizetniük a szabadalom tulajdonosának.

Normális esetben lehetnek kivételek a szabadalom védettség alól, ilyen volt Magyarországon amikor a remdesivir gyógyszert kényszer engedélyeztetési eljáráson keresztül a Richter szabadon gyárthatta anélkül, hogy az ezzel kapcsolatos jogokról előzetesen megegyezett volna az azt birtokló Gilead-dal. Ez a nyilvánvaló kivétel sem jelentette azt azonban, hogy a Richter következmények vagy bármiféle kompenzáció nélkül, hosszú távon használhatta volna a Gilead szabadalmát, hogy maga gyártsa a gyógyszert. Ezzel szemben az orosz helyzet viszont egy törvényen kívüli helyzetet idéz elő, ahol a nyugati szabadalmakat korlátozás nélkül másolhatják a helyi cégek.

Ez tette lehetővé például sok McDonald's étteremnek, hogy az anyacég engedélye nélkül üzemeljenek és használják a franchise védjegyét az országban - és többek között valószínűleg ez is hozzájárult végül a hálózat döntéséhez, hogy végleg kivonuljon onnan.

Oroszország már háborút megelőzően is egy kiemelt listán szerepelt 9 országgal közösen, amelyekben az Egyesült Államok előre figyelmeztettet az intellektuális jogok potenciális megsértésére. A különbség az, hogy mostantól az orosz szereplőket nem lehet jogi úton támadni az országban az esetleges, bizonyítható jogsértésekért sem.

Érdemes megjegyezni, hogy nem ez az első alkalom, hogy háború alatt felfüggesztik a szabadalmak védelmét egy országban. Korábban pont a német Bayer cég vesztette el aszpirin-szabadalmát az Egyesült Államokban az első világháború során.