Mitől jó egy logó?

további fotók

1/2

A céges arculat meghatározó az eleme, így fontos, hogy mielőtt saját logót terveznénk tisztában legyünk az alapvető fogalmakkal.

A logókat alapvetően 3 csoportba osztjuk. Az első és legegyszerűbb, amit mi is a Franchising.hu esetében használunk, az a szöveges szimbólum. A „wordmark” csak a cég neve, esetleg rövidebb „beceneve”, mellyel a vállalat meghatározza magát. Ilyen a Google, vagy éppen Coca-Cola logója is. Ennek az egyértelmű előnye a könnyű megjegyezhetőség, egyszerű használat és gyors összekapcsolás a márkával.

A második a képi szimbólum, a „Pictoral”. Ilyen például az Apple logója, melyre ha ránézünk azonnal az amerikai tech cégre gondolunk. Habár a képi logók sokkal látványosabbak , amennyiben az adott márkának az ismertsége nem éri el a megfelelő szintet, nem feltétlenül fogja az ember a cég szimbólumát összekapcsolni a márkával.

A harmadik típus az absztrakt ikonok. Ez mindenkinek a kedvence mert egyszerű, de nagyszerű. A legszebb példa talán a Nike, kinek ne jutna eszébe a Nike pipáról az amerikai óriás. Ám akárcsak a képi szimbólumnál, itt is sok energiát igényel a logó piaci bevezetése. Emellett a megfelelő motívum megtalálása is kulcs fontosságú  

A Nike ikonikus logóját még 1973-ben tervezte a cég egyik grafikusa, akkor még nem tetszett senkinek a vezetők közül, de végül úgy határoztak néhány cipőre rá kerülhet. A tervező 35 dollárt (mai árfolyamon kicsit több, mint 10 000 forintot kapott a logóért 73-ban. Az absztrakt ikonok nem válnak be azonnal, a piacnak meg kell ismernie és szoknia az új logókat. Később 83-ban újra megjutalmazták a tervező hölgyet, egy gyűrűvel és jó néhány Nike részvénnyel.

Történelmi kitekintés

Nem csak a hálózatoknak, de a veszélynek is kell egy szimbólum, melyet a világon bárki felismer, és egyből tudja, hogy gond van. Milyen a jó logó? Könnyen felismerhető, figyelemfelkeltő, nem összetéveszthető és emlékezetes, bármilyen méretben jól alkalmazható. Emellett nem lehet korábbi jelentése mert akkor arra asszociálhat a megfigyelő.

1966-ban jött létre a ma közismert és használt sugárzás vagy nukleárisveszély logó. Készítettek 24 tervet, majd kiválasztottak 300 embert az USA 25 városából, akikkel azt vizsgálták, hogy mennyire emlékeznek a logókra, illetve társítanak-e hozzá jelentést. Az így kiválasztott logó nem rendelkezett korábbi jelentéssel, és könnyű volt bevezetni a köztudatba egyedi és emlékezetes megjelenése miatt.