Kétséges a plázastop-törvény sikere
Nem lehet tudni, hogy a beruházások mérséklése vagy a vállalatok közötti szelektálás a cél.
Magyarországon a kereskedelmi forgalom kétharmadát nagy, - és középvállalatok bonyolítják, melyeknek többsége külföldi érdekeltségű. Ennek ellenére, a piac több mint 90%-át kiskereskedők teszik ki. Chikán Attila, a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója szerint megkérdőjelezhetetlen a multinacionális cégek hazai gazdaságra gyakorolt pozitív hatása, de versenyelőnyüknél fogva kiszorítják a kisebb vállalatokat a piacról.
Az egyensúly helyreállítása érdekében az Országgyűlés tavaly december elején elfogadta azt a törvényt, amely 2014 végéig építkezési moratóriumot vezet be a 300 négyzetméternél nagyobb, kereskedelmi céllal épülő létesítményekre. Ennek értelmében Magyarországon nem épülhetnek külön engedély nélkül olyan új áruházak és bevásárlóközpontok, melyek meghaladják a 300 négyzetméteres limitet. A rendelet azt a célt szolgálja, hogy minél több magyar vállalat nője ki magát és lépjen nemzetközi piacra – magával húzva kisebb vállalkozásokat is.
A rendelet alól a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselőiből összeállított úgynevezett „plázastop-bizottság” adhat felmentést. Eddig összesen tíz felmentési kérelmet adtak be a testülethez, amelyből mindössze csak hármat utasítottak vissza. Ez vajon azt jelentené, hogy nem állnak le a beruházások, csupán gondosan megválogatják melyik vállalkozásnak van helye a magyar piacon?
Sajnos így, hogy egyetlen testület van felruházva a döntéshozatal jogával, könnyen kerülhetnek korrupció-gyanúba a felmentést megszerző vállalatok. Arról nem is beszélve, hogy jelentősen meglassítja a döntéshozatalt, hogy egyetlen bizottság foglalkozik az összes beruházás vizsgálatával. Esetleg a helyi kereskedők és civil szervezetek bevonásával több aspektust kellene megvizsgálnia és így átláthatóbb, hitelesebb döntéseket hoznia a testületnek.
A Népszabadság azt írta, hogy az Európai Bizottság asztalára került a plázastop-törvény. Azt vizsgálja a testület, hogy a rendelet megfelel-e a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló uniós alapelveknek.
(pcs)Friss hírek
Mutasd mind
BioHair: a bejelentkezés nélküli fodrászlánc, amely franchise modellel hódít
A BioHair egy hazai franchise hálózat, amely gyors, bejelentkezés nélküli fodrászszolgáltatásokat kínál – és már közel 40 szalonnal működik szerte...
Green Line Clean: környezetbarát autómosó franchise
A Green Line Clean egy európai franchise hálózat, amely víz nélküli vagy alacsony vízfelhasználású autótisztítási technológiára épül. A koncepció...
MADO franchise: török fagylalt és kávézólánc hódítja meg a világot
A MADO egy török kávézó- és desszertlánc, amely a hagyományos maraşi fagylalttal, tejes desszertekkel, péksüteményekkel és kávézói termékekkel...
A 70 éves szülinapunkat óriás plakátokon ünnepeltük a 77 évest Tiktok-on
Hogyan változik egy közel százéves cég és hogy tud releváns maradni napjainkig?
