Aromamarketing

Egy vállalat arculatának létrehozásában fontos szerepet játszanak olyan apró tényezők is, mint a vásárlás közben hallható zene, a színek megfelelő összhangja, vagy a berendezés. A modern vállalkozások nagy hangsúlyt fektetnek a pozitív légkör megteremtésére, melynek elengedhetetlen tartozékát képezik az illatok.
Az aromamarketinget legelőször a kilencvenes évek közepén alkalmazták Ausztráliában. A Drezdai Egyetemen folytatott kutatások azt bizonyítják, hogy a megfelelő illatok használatával a vásárlók 16%-a tovább marad az üzletekben, 15% pedig nagyobb valószínűséggel vásárol – persze az illat nem narkotikum, ami vásárlásra kényszerítené a vevőket. Az aromának pozitív érzéseket kell ébresztenie a vásárlókban: ha az ügyfél emlékszik a kellemes illatra, akkor vissza fog térni üzletünkbe.

Nem csak a kereskedelmi üzletek fordítanak nagyobb figyelmet az aromamarketingre, hanem a szolgáltatói szektor is. A fogorvosi rendelőkben például a kellemetlen emlékeket ébresztő szagok elfedésére legtöbbször gyümölcsös-mentolos aromákat használnak - a zöld alma illatáról az egészséges fogakra asszociálunk, a mentol pedig a frissesség szimbóluma. Fontos azonban, hogy az ügyfél lássa is az illat forrását, mivel ellentétes esetben megtévesztve érezheti magát. Tegyünk almákat egy tálba, hogy össze lehessen kötni az aromát a forrásával. Ezt azonban felesleges megtennünk, ha parfüm alapú illatokat használunk, mivel ezeket egyből beazonosítja szaglószervünk. Az illatosító berendezéseket a plafonra érdemes elhelyezni és lehetőleg közel az üzlet bejáratához – így kellemes illat köszönti és búcsúztatja vevőinket.

Japánban új módszerét fejlesztették ki az aromák használatára: az irodákban délelőtt citromos, a nap közepén jázmin, délután pedig fenyőillat terjeng a levegőben. A citrus illat frissít, a jázmin stimulálja az agyműködést, a fenyő pedig segít leküzdeni a fáradtságot.
A megfelelő aroma használatához ismernünk kell célcsoportunk korát, nemét, a környezetet, de függ a termékek és szolgáltatások típusától is. Egyes cégek a névjegykártyáikat és hivatalos papírjaikat is illatosítják: egy kertészeti gépeket gyártó vállalatnak a névjegykártyái például a frissen vágott fű illatával vannak átitatva. Ez azért célravezető, mert ha kertünkben megnőtt a fű és nincs mivel levágnunk azt, egyből a frissen vágott fű illatával átitatott névjegykártyához fogunk nyúlni.

Nagyon fontos, hogy csak mértékkel használjuk az aromákat, mert a túl intenzív illatok rossz érzéseket kelthetnek az ügyfelekben. Ha például a fogorvosi rendelőben érezhető almaillatot túl intenzíven permetezik a levegőbe, akkor az mélyebb nyomot hagyhat bennünk és ha hétköznapi helyzetben találkozunk az aromával, akkor is a rendelőre és azzal együtt a fájdalomra fogunk gondolni.

Daniel Wilk