A franchise elterjedése

A franchise eredete

A franchise gyökerei egészen a középkorig, a második évezred elejéig nyúlnak vissza. Ekkoriban Franciaországban és Angliában az uralkodó jogokat, privilégiumot adott át adók beszedéséhez, a polgári élet szabályozásához megbízható földesurainak fizetés és katonai támogatás ellenében. A helyi kereskedők is sokszor vásároltak jogot vásártartásra, erdőhasználatra vagy a középkori Angliában italárusításra (akkoriban az elterjedt alkoholizmus miatt csak engedéllyel lehetett szeszes italt árusítani). A tizenkilencedik században a brit nagyvárosok céhesei adtak el kézműves működési engedélyeket, de találunk példát Németországban is: szintén a tizenkilencedik században már bevett szokás volt, hogy egy-egy sörgyártó kizárólagos jogokat értékesített kocsmáknak egy-egy sör forgalmazására.

A ma használt franchise fogalom az USA-ból származik, ősatyának pedig két amerikai vállalkozót Isaac Singer-t és John S. Pemberton-t tartják. Előbbi a Singer varrógép forgalmazására hozott létre olyan hálózatot, ahol pénzügyileg független partnereknek adta el egy meghatározott régióban való egyedüli forgalmazás jogát az 1860-as években.

Valamivel később John S. Pemberton – a világ leghíresebb italának, a Coca Cola-nak feltalálója – jött rá, hogy sokkal költséghatékonyabb helyben megoldani a palackozást, címkézést, mint az amerikai gyárból szállítani a világ többi pontjára, majd a megmaradt vagy üres üvegeket vissza. Ezért 1900 körül kidolgozott egy szabvány eljárást, amivel megkeresett helyi palackozást vállaló cégeket. Így sokkal kisebb egységköltségekkel tudták megoldani a gyártást és így a vásárlóik ellátását. Ez a know-how – amihez hamarosan hasonlót alkalmazott többek közt a Pepsi vagy a 7-up üdítő italgyártók is, nagyban hozzájárult az értékesítések növekedéséhez és termékeik elterjedéséhez.

Az első iparág, ahol a franchise módszer alkalmazása igazán gyakorivá vált az az autóipar volt, ami nagyon hamar magával húzta ezt az új vállalkozási módszert az üzemanyag és benzinkút-hálózatokra, majd más iparágakban is kezdett megjelenni.

A modern kor franchise-ának ez az első fejlődési szakasza az 1950-es évekig tartott. A következő ugrást az '50-es években a franchise módszer más iparágakra (főleg szolgáltatás és turizmus) való átterjedése hozta. Ezeknél az iparágaknál összetettebb franchise-ra van szükség, ugyanis a know-how vagy a szolgáltatás metódusa mellett meg kell határozni gyakorlatilag az egész üzletvezetéssel kapcsolatos összes részletet is (a vizuális megjelenést, a személyzet egyenruháját, a reklám lehetőségeket, stb.). Olyan világszerte ismert gyorséttermeket alapítottak ekkor, mint a McDonald’s, a Kentucky Fried Chicken vagy éppen a Burger King.

Európában a franchise az 1920-as, '30-as években jelent meg Belgiumban és Franciaországban, de itt is az '50-es évektől indult be és terjedt el igazán, egyre több országban találkozhatott a turista már jól ismert márkákkal.

A franchise módszer egyre széleskörűbb alkalmazása nagy sebeséggel zajlott a '70-es és a '80-as években. Nyugat-Európában 1984-ben 9000 körüli franchise átvevőt jegyeztek, míg 1988-ra ez a szám 90000-re nőtt. Az egyéni vállalkozói kedv elterjedésének és az ehhez szükséges piaci és jogi feltételek folyamatos kialakulásának köszönhető a megugrás. Ezen belül pedig a franchise rendszer biztonságossága volt a legjobb érv mellette és a mai napig az. Angliában az egyéni vállalkozások bukási aránya 85% volt, míg a franchise rendszerben működőké mindössze 5%.

A franchise úttörői Magyarországon

Annak ellenére, hogy a rendszerváltás előtti Magyarországon a piaci feltételek nem voltak adottak a franchise vállalkozások létrejöttéhez, azért találhatunk példát, főleg a turizmus és vendéglátás területén. Nem így hívták és nem független vállalkozók voltak az átvevők, hanem maga az állami vállalatok. Ilyenek voltak például az Intercontinental vagy a Novotel szállodaláncok hoteljei vagy a City Grill éttermei. 1988-ban az első magyarországi McDonald’s éttermet is egy közös vállalkozás keretében nyitotta az amerikai székhelyű vállalat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával karöltve.

A rendszerváltást követően a magán vállalkozások és privatizáció elterjedésével elkezdtek felbukkanni a nagy márkák, cégek, a franchise dinamikus fejlődésnek indult. A McDonald’s további éttermeket nyitott, megjelent a Burger King is, a gyorséttermek mellett pedig külföldi élelmiszer-hálózatok, mint a Spar vagy az Auchan, de szolgáltatás-franchise-ok is, mint a Hertz autókölcsönző. Külföldi cégek hazai megjelenése mellett nagyobb magyar cégek is átvették a franchise módszert, mint a CBA vagy a Fornetti. Természetesen először azok, akiknek nem kellett sokat módosítaniuk a már bevált licenceken, know-how-n.

Jogi háttér

Magyarországon nincs bejelentési kötelezettsége annak, aki franchise-t szervez, nincs jogi szabályozás külön franchise szerződésekre. A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek, illetve "a franchise megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről" szóló 246/1997. (XII.20.) Korm. rendeletnek ugyanúgy meg kell felelniük, de ezen kívül az egyetlen iránymutató dokumentum a Magyar Franchise Szövetség Etikai Kódexe, ami inkább szakmai szabályozás, mintsem jogi.
A Magyar Franchise Szövetséget 1991 Májusában alapította 17 különböző franchise ágazatokban tevékenykedő vállalat (az alapítóknak tagja volt többek közt a CityGrill és a McDonald’s is). Az elmúlt 20 éves működése során a régió egyik meghatározó szövetségévé nőtte ki magát, mai napig a tagok száma évről évre dinamikusan növekszik, mára meghaladta a 60 tagot.

Erős kezdés után egy kis ”döcögés”

A rendszerváltás után az új piaci feltételeknek köszönhetően a franchise terjedése megkezdődött hazánkban. Egyre nagyobb igény támadt az önálló vállalkozások beindítására és a szociális, gazdasági változások után ez a fajta részleges önállóságra és függetlenségre való igény kézzelfogható volt. Ehhez remek lehetőséget biztosított egy kisebb vagy nagyobb franchise hálózathoz csatlakozás, hiszen amellett, hogy részben önálló  vállalkozóként tevékenykedhettek, maga a kipróbált franchise hálózat biztonságot is ad.

Nem mindenki gondolta azonban, hogy ez remek ötlet, voltak ellenzői a franchise-nak és voltak akik valamiféle titkos üzleti megoldásként tartották számon. Ez nem helytálló, bár valóban az újdonság erejével hatott és mivel nem volt mögötte megfelelő médiatámogatás, tájékoztatás az emberek csak nehezen vagy egyáltalán nem jutottak információkhoz (ez a fajta médiahiány ugyan mára mérséklődött, de még mindig jellemzi a hazai piacot). Sok antiglobalista hang is felszólalt a franchise ellen és vannak példák kevésbé sikeres franchise hálózatokra is, amiknek a sikertelensége a rossz helyválasztás mellett leginkább arra vezethető vissza, hogy a nagy külföldi hálózatok nem mérték fel megfelelően a magyar piacot és nem alakították át termékeiket, szolgáltatásaikat, áraikat annak megfelelően.

A franchise elterjedése Magyarországon a '90-es évek első pár éves hihetetlen mértékű megugrása után kissé visszaesett (nagyrészt a fent említett tényezők miatt) és ugyan tovább nőtt az ilyen típusú vállalkozások száma, de korántsem olyan mértékben, mint az évtized első pár évében.

Újabb lökés

A valamilyen franchise rendszerhez csatlakozva létrejövő vállalkozások a kis- és középvállalkozások szektorból kerülnek ki (a Franchise Szövetség tagjainak jelentős része kkv és a partnerek majdnem mind szintén azok. A magyar, franchise-ban működő vállalkozások először 2002-ben pályázhattak állami támogatásra, amit meg is tették és pályázataik olyan sikeresek voltak (köszönhetően a franchise pozitív, vállalkozásokra gyakorolt hatásainak, mint a színvonal emelkedés, tőkemobilizáció, munkahelyteremtés, versenyképesség és hatékonyság növelés), hogy a kormány kiírt egy újabb pályázatot is.

Az unióhoz való csatlakozás egy újabb lendületet adott a hazai franchise terjedésének, hiszen így már Magyarországra is úgy tekintettek a külföldi hálózatok, mint az egységes piac része, ahová könnyen ki tudják terjeszteni tevékenységüket.

Ezek mellett a kormány Operatív programjának keretében megjelent általános célkitűzésként az EU átlagos fejlettségi szintjéhez való felzárkózás, amiben kiemelt szerep jutott a kis- és középvállalkozásoknak, ezáltal a franchise-ban működőknek is. Sikeres pályázat esetén a pályázó vállalkozás akár 25 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyerhetett (ez akkoriban teljesen megfelelt a Nyugat-Európai sémának.)

Ezeknek a franchise szektorra nézve különösen kedvező változtatásoknak köszönhetően 2007-re a franchise vállalkozások számában egy már-már robbanásszerű megiramodás következett, a Szövetség akkori adatai szerint ezeknek a száma elérte a 600-at hazánkban.

Biztonságosabb a válságban

A nagy gazdasági válságok idején felerősödik a munkahely kiszámíthatóságának, biztonságosságának igénye. Egy franchise hálózathoz való csatlakozás azért jelenthet nagyobb biztonságot, mert a franchise átvevő olyan kipróbált terméket, szolgáltatást vagy know-how-t kap, ami már szembe nézett különböző nehézségekkel. Ezen kívül a franchise átadó háttérhálózatának tapasztalatai alapján folyamatos szakmai segítséget és iránymutatást nyújt a sikeres üzletvezetéshez. Biztonságosságát támasztják alá azok az adatok is, miszerint a bukási arány franchise-ban működő vállalkozások esetén sokkal kisebb. Ezért a gazdasági válság sokkal kevésbé érintette azokat a vállalkozásokat, akik franchise rendszerben működtek, a 2007-es megugráshoz képest sokkal kisebb mértékben, de 2009 végéig számuk dinamikusan növekedett, új üzletek nyíltak. Aztán a válság itt is éreztette a hatását, a kiskereskedelem esése visszavette a vállalkozói kedvet is.

A 2007-es lendület megtörésében a hazai változások mellett külső tényezők is közrejátszottak, a hazai versenyképesség vagy a Forint gyengülésének a befektetői hajlamra gyakorolt negatív hatása mellett, többek közt a közép-kelet-európai régió franchise piacainak erősödése (főleg a lengyel és román piacok) is. Ennek ellenére 2010 pozitív mérleggel zárult, az elmúlt 5 évben évben a franchise fejlődött és folyamatos a nemzetközi érdeklődés is. A hazai piac még mindig remek lehetőségeket rejt magában és közel sem érte el potenciáljának határait.

Napjainkban

A Franchise Szövetség adatai szerint napjainkban Magyarországon több mint 350 vállalkozás definiálja magát franchise rendszergazdaként. Csak hozzávetőleges számokat ismerünk, a franchise-ban működőknek nincs külön bejelentési kötelezettségük, de ezek szerint, ha nem számoljuk a jogilag és/vagy pénzügyileg nem független vállalkozásokat, ez a szám körülbelül 300-ra tehető, az átvevők száma 20 000 körül van. Érdemes megjegyezni, hogy nem minden nagy franchise hálózat terjeszkedik átvevőkön keresztül például a MCDonald's éttermeinek 60%-át franchise átvevők nyitották, de a Burger King viszont már egy mester partner segítségével terjeszkedik hazánkban. Az egész franchise szektorban több, mint 100 000 alkalmazottat (beleértve a beszállítókat is) foglalkoztatnak Magyarországon. A hálózatok több, mint fele magyar ötlet alapján jött létre, a többi pedig külföldi tulajdonban van (legnagyobb számban amerikai vagy nyugat-európai). A magyar hálózatok elsődleges célpiaca a közép-kelet-európai régió, a legtöbb hazai hálózat Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában tudta megvetni a lábát. Itthon a gyorsétterem ágazat vezet, a szolgáltatás franchise-oknak kicsi az aránya, de az fejlődik az egyik legnagyobb ütemben.