Kisebb mértékben, de bővülhet a hazai kiskereskedelem

Az ideinél kisebb ütemben, de jövőre is a kiskereskedelmi forgalom növekedésére számít az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki ugyanakkor több bizonytalansági tényezőre is felhívta a figyelmet. Vámos György emlékeztetett, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei év első tíz hónapjában 4 százalék körüli mértékben bővült a kiskereskedelmi forgalom. Az elmúlt évekkel összehasonlítva ez kiugróan jó eredmény – mondta el az MTI-nek, hozzátéve, hogy a piacbővülés a bruttó hazai termék (GDP), illetve a reálkeresetek növekedésének következménye.

A 2015. évi költségvetési törvényben szereplő makrogazdasági számítások szerint a kormány az ideinél kisebb GDP-, illetve kisebb fogyasztásnövekedéssel számol, de jövőre is 2 százalék feletti mértékben bővül a háztartások fogyasztási kiadása, ezen belül a kereskedelemben is növekedés várható – közölte Vámos György.

A főtitkár hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy vannak olyan bizonytalansági tényezők, amelyek befolyásolhatják a fogyasztást. Kedvező, ha a benzinár csökkenése tartós marad, illetve a devizahitelesek törlesztő részleteinek mérséklődése szintén pozitív a háztartások számára, kedvezőtlen viszont a forint gyenge árfolyama, aminek elhúzódása fölfelé húzza a fogyasztói árakat.

Vámos György kitért arra is, hogy november-decemberben olyan adó- és egyéb változásokat fogadott el az Országgyűlés, amelyek összességében lefelé húzzák majd a kereskedelem mérlegét. A megszavazott intézkedések – a többi között pl. az élelmiszerfelügyeleti díj jelentős emelése – miatt elkerülhetetlen a nagy kereskedelmi vállalkozások költségeinek lefaragása, a vasárnapi nyitva tartás korlátozása pedig csökkenti a forgalmat – fejtette ki.

A kereskedelmi szövetség főtitkára szerint az áruházláncok több olyan üzletpolitikai lépést fontolgatnak, amellyel ezt a nyomást mérsékelni tudják, ilyen az online kereskedés beindítása, a franchise rendszer szélesítése vagy a tervezett beruházások elhalasztása, de a bérköltségek csökkentésére is számítani kell.

Vámos György felidézte, hogy 2010-13 között a KSH adatai szerint a kereskedelemben csökkent az alkalmazottak száma, három év alatt 15 ezerrel. Ez is mutatja, hogy ha költségcsökkentésre kényszerülnek a vállalkozások, annak egyik útja a létszámleépítés, illetve a részmunkaidősök arányának növelése – hívta fel a figyelmet a főtitkár. A kormányzati számításokkal szemben az OKSZ előzetes becslései szerint a teljes munkaidős foglalkoztatottak körében 15-20 ezres leépítés lehet.