2014.05.25.

Vállalkozások a világ körül

A japánok a cipő tisztaságára figyelnek, az oroszok az óra márkáját nézik meg. Az ázsiaiak a távolságot preferálják, az amerikaiak szeretik az integrációt.

Egész életünkben azért dolgozunk, hogy valamennyi bevételre tegyünk szert, ezért hajlamosak vagyunk úgy kezelni az üzletet és üzleti találkozókat, mint egy szituációt, amiben csak az számít, hogy pénzt keressünk. Mindeközben sok országban az üzletvezetés és üzletkötés nem csak a pénzről szól, hanem tiszteletről, presztízsről, hosszú távú kapcsolatokról és nem anyagi kötődésekről. A profit csak mindezek természetes következménye. Ha alábecsüljük vagy figyelmen kívül hagyjuk a kulturális különbségeket és nemzeti véleményeket az üzleti életben, már a kezdés előtt vesztettünk a versenytársakkal szemben.

Fotó PROFIT system

A legtöbb meglepetés az üzleti találkozók során nem akkor ér minket, amikor egy egzotikus ország képviselőjével találkozunk, éppen ellenkezőleg, leggyakrabban, amikor európaiakkal.

 

Egzotikus Németország

Általában mielőtt egy másik kultúrából érkező partnerrel találkozunk, vesszük a fáradságot, hogy megismerjük a kívánatos és elfogadhatatlan viselkedési formákat, nehogy hibázzunk a beszélgetés során. Mindeközben, amikor valamelyik európai szomszédunkkal vagy közelebbi országbeli partnerrel találkozunk, hajlamosak vagyunk elveszteni éberségünket és így könnyedén meglephetnek minket. Sokkal könnyebb hibázni vagy indiszkrétnek lenni a németekkel, franciákkal vagy britekkel való együttműködés során, mint mondjuk kínaiakkal vagy ausztrálokkal.

A német partnerekkel való együttműködés során a leggyakoribb hibáknak a rövid távú perspektíva, a nem elég részletes munkaterv és munkastruktúra, valamint a részletek hiánya számítanak. A német üzleti kultúra legfontosabb normái a bizonytalanságkerülés és tiszta jövőkép egy – nekünk, magyaroknak talán kicsit szokatlan – nagyon direkt és közvetlen kommunikációval párosítva.

A németeknek a legfontosabb, hogy ne változzon a terv – maradjon úgy, ahogy van, ne változzon a döntés. Aztán a franciák már inkább másra figyelnek, számukra a legfontosabb az ízléses termékek és ”jó modorú” együttműködés. A francia vállalkozók nagyobb figyelmet szentelnek a prezentációra, a partner megjelenésére és kiállására vagy akár az aláírandó dokumentumok vizuális minőségére. Míg Magyarországon úgy tanították, hogy ”nem a ruha teszi az embert”, addig Franciaországban az igényes és ízléses kinézet biztosítja a minőségi megjelenést. Az emberi kapcsolatok formája is nagyon fontos. A képesség arra, hogy egy jót beszélgessen partnerével, azt az információt sugallja a francia vállalkozóknak, hogy a partner profi.

 

Interkulturális személyiség

A fentiek ellenére persze a magyar emberek számára könnyebb európaiakkal üzletelni, mint az ázsiaiakkal. Könnyebb megérteni azokat az apróbb különbségeket, amik hasonló kulturális rendszerek között vannak. Jóval nehezebb, amikor teljesen más moralitással és értékrenddel nézünk szembe. Azonban a legrosszabb, ha a felek közötti együttműködés során a sztereotípiákra fókuszálunk.

A negatív sztereotípiák sokszor ellenhetetlenítik az együttműködést. Ezek a sztereotípiák megnehezítik a bizalom kiépítését, hatással vannak a tárgyalásokhoz szükséges időre és erősítik a bizonytalanságot, hogy a megállapodás egyáltalán létre jön-e. Ugyanakkor érdemes a saját kultúránkról nemzetközi szemekben kialakult sztereotípiákkal megismerkedni és felkészülni rájuk, ez ugyanis segíthet jobb színben feltüntetni magunkat.

A kulturális tényezők hatással vannak az üzleti kapcsolatokra, azonban elsősorban a személyes fogékonyság és a vállalkozó karaktere számít. Vannak olyanok, akik szeretnek pl. indiaiakkal együttműködni – képesek átérezni a kultúra hierarchiai felépítését. Mások a német struktúrát preferálják, míg megint mások inkább kényelmesebben érzik magukat az olasz expresszivitásban.

Ugyan egy olyan kapcsolati térkép felrajzolása, ami megmutatja, hogy a magyarok mely nemzetekkel tudnak a leginkább együttműködni, egy lehetetlen vállalás, azonban lehet általánosítani. A magyar embereknek pl. problémásabb az együttműködés kiépítése az ún. szertartásos kultúrákkal, ahol fontosak bizonyos rituálék. A magyar kereskedelmi delegációk általában szegényesebbek, amikor a delegált emberek számát, a ráfordított időt és az ajándékokra költött pénzt nézzük. A kormány nem igazán segíti ebben az üzletembereket, ahhoz pedig, hogy egy jó kapcsolatot szerezzünk Afrikában, Ázsiában vagy az arab országokban, egy miniszter elkötelezettsége általában szükséges.

 

Teljesített házi feladat

Ha nem akarunk ”megsérülni” különböző kultúrák találkozásakor, érdemes a találkozó előtt valamennyi időt szánni arra, hogy megértsük ellenfelünket. Mindig érdemes az interneten kutakodni kicsit, fórumokon, riportokból, publikációkból tájékozódni. Nagy segítség lehet specialisták tanácsait kikérni, és érdemes olyan valakivel is beszélni, aki már üzletelt az adott országban.

Azonban ne feledjük, hogy, csak mert sokszor utaztunk egy másik országba vagy akár rövidebb-hosszabb ideig éltünk ott, nem jelenti azt, hogy maradéktalanul képesek vagyunk a partner kulturális akciójának diagnosztizálására és leírására. Mások tapasztalatait is össze kell gyűjteni, de azokat nem szabad úgy kezelni, mint a szentírást.

Az üzleti találkozókra való felkészülés egyik legjobb módja a szakosodott tréning, ahol a résztvevők megismerkednek az egyes kultúrák karakterisztikus normáival, értékeivel és viselkedésmintáival. A jó tréning nem csak az üzleti etikára fókuszál, a célja ennél mélyebb. A tréning során a résztvevőknek meg kellene érteniük, hogy hogyan látják, és hogyan interpretálják a másik kultúrában nevelkedett személyek a valóságot. Csak ezután lesznek képesek megérteni a partnert és választ adni igényeire. 

Vállalkozások a világ körül

Jelenleg nincsen hozzászólás ebben a témában. Legyen Ön az első!

Fórum 62 téma, 108 hozzászólás

olvasna többet?

newsletter Franchising.hu

If you see this, leave this form field blank