Az első McDonald’s étterem 1940-ben nyitott meg a kaliforniai San Bernardinoban. A vállalat 1967-ben jelent meg első ízben nemzetközi piacon, Kanadában és 1971-re a ”le Big Mac” már elérhető volt Franciaországban is. Ma a McDonald’s a világ legnagyobb forgalmú gyorsétterem lánca, a világ 100 országában több mint 35 ezer étteremmel szolgálva ki 70 millió vásárlót minden nap.
Péntek
2014.09.19.
A Krím-félszigeten kialakult helyzet bizonyíthatja, hogy a McDonald’s ”Aranyívei” lehetnek a hidak a világbékéhez?
 

A McDonald’s mostanában nem annyira boldog Ukrajna egyes részein. Áprilisban három étterem zárt be a Krím-félszigeten, Szevasztopol, Szimferopol és Jalta városokban. A következő hónapokban további öt ”húzta le a rolót” Kelet-Ukrajnában, köztük hárommal az orosz barát Donyeck városában. Egy McDonald’s nyilatkozat alapján „legtöbbjük a dolgozók és vendégek biztonsága érdekében tett óvintézkedések eredményeként”. Azonban köztudott, hogy az ukrajnai krízisre adott nemzetközi válaszok a kereskedelmi és gazdasági szankciókra fókuszáltak. Ennek egyik eredményeként magáncégek lettek az első áldozatai egy globális sakkjátszmának. De, ha a csatákat bombák helyett burgerekkel vívják, akkor a gyorséttermek képesek lehetnek kidolgozni egy receptet a békére is?

 „Soha nem hirdetett háborút két olyan ország egymás ellen, melyeknek piacán jelen volt a McDonald’s” – 1995-ben a háromszoros Pulitzer-díjas Thomas L. Friedman állt elő az ”Aranyívek Teóriával” (utalva a McDonald’s logóját képező, jellegzetes M betűre), miután észrevette a fenti összefüggést.

Ahhoz, hogy egy multinacionális vállalat egy adott országban befektessen, annak piacának politikailag és gazdaságilag is stabilnak kell lennie – és a McDonald’s az egyike a legismertebb és legkiterjedtebb helyeknek a globális közösségben. A McDonald’s jelenléte egy országban természetesen még nem előz meg semmilyen konfliktus kialakulását, de mégis kifejezi, hogy az ország gazdasága szorosan integrálódik más gazdaságokkal, és túl sokat veszítene a kereskedelmi partnerek elidegenítésével.

Azonban az Aranyívek Teória alatt a ’90-es évek végén elkezdett rezegni a talaj, amikor a NATO megkezdte Belgrád bombázását (a városban található 7 McDonald’s étteremmel együtt) a Délszláv Háborúban.  Azonban Friedmant nem lehet zavarba hozni, aki azt állította, hogy „ez csak egy ideiglenes kivétel, ami erősíti a szabályt.” Ahogyan a New York Times írta: “Amint a NATO kikapcsolta a fényeket Belgrádban, kilőtte az energiahálózatokat és gyakorlatilag leállította a gazdaságot, a belgrádi állampolgárok a háború végét követelték. Sokkal inkább akarták, hogy a McDonald’s újranyisson, mint, hogy Koszovó hozzájuk tartozzon.” Ez ennyire egyszerű. Inkább a világ része akartak lenni, mintsem, hogy Koszovó legyen az ő részük.

A teóriára egy újabb komolyabb kihívás várt 1999-ben, amikor India és Pakisztán nukleáris konfliktussal fenyegetőzött Kasmír felett, vagy amikor kitört az ellenségeskedés Izrael és Libanon között 2006-ban, vagy amikor feszültség forrt Oroszország és Grúzia között 2008-ban. Azonban ezek a konfliktusok relatíve kisebbek voltak és – ahogyan Friedman érvelne – az országok gazdaságának köszönhetően hamar megoldódtak.

Friedman később az Aranyívek teóriáját a ”Dell Konfliktusmegelőző Teóriában” (The Dell Theory of Conflict Prevention) frissítette, azt állítva, hogy soha két olyan ország nem hirdetne háborút egymás ellen, amelyek ugyanazon nemzetközi ellátási lánchoz tartoznak. Ebből következik, hogy ugyan vannak területi nézetkülönbségek pl. Kína és Tajvan között, mégsem valószínű, hogy ezek katonai akcióhoz vezetnének. 

De, maradva gyorséttermi példánknál, megelőzheti-e a krízis mélyebb eszkalálódását az, hogy Oroszország és Ukrajna gazdasága is – például ugyanazon étteremláncokon osztozva – kapcsolódik a tágabb világhoz; és visszatarthatja-e az orosz vezetést – még ha csak hivatalos nyilatkozatokban is – az ukrajnai határátlépéstől?

Hosszas sorok álltak a szovjet blokk körül, amikor 1990 januárjában megnyitott az első oroszországi McDonald’s Moszkvában, a Puskin téren, amelyet egy dinamikus expanzió követett szerte az országban. Ma az országban a hálózathoz 85 városban összesen több mint 300 étterem tartozik, amelyek kb. egy millió vendéget szolgálnak ki naponta.

Ahogy az Amerika-ellenes hangulat egyre erősödött Oroszországban, a McDonald’s úgy vált egyre inkább célponttá – nem részletezett egészségügyi szabályszegések következtében négy éttermet zártak be Moszkvában két héttel ezelőtt, köztük a Puskin téri egységgel. Ez az után történt, hogy korábban augusztusban, a novgorodi hatóságok beperelték a vállalatot, mondván a sajtburgerükben lévő sajt ”nem megengedett antibiotikumokat tartalmaz”.

Még Vladimir Putyin is beszállt a vitába azzal, hogy a szovjet stílusú franchise expanzióját támogatta inkább, mondván, a különböző tradicionális ételekre épülő orosz konyha a minőségi sztenderdek alapján felveszi a versenyt az olyan étteremláncokkal, mint a McDonald’s. A McDonald’s szevasztopoli kivonulását követően, júliusban a RusBurger lánc nyitotta meg a McDonald’s által kiürített helyet és vannak tervei a Krím-félszigeten a további terjeszkedésre vonatkozóan is, a névjegyének számító Cár-sajtburgert kínálva a Big Mac helyett.

Az adatok azt mutatják, hogy a világ összes McDonald’s éttermének 73 százalékát – helyi üzletemberek és vállalkozók személyében – franchise partnerek működtetik és tulajdonolják. Néhány országban (pl. Fehéroroszországban, Bulgáriában, Görögországban vagy Máltán) 100 százalékos a franchise éttermek aránya. „Ezekben az országokban az úgynevezett Fejlődési Licence-átvevő Struktúrát (Developmental Licensee structure) alkalmazzuk” – mondta el egy szóvivő a Big Issue magazinnak. „Ez az a típusú franchise tevékenység, amikor a McDonald’s nem rendelkezik tőkebefektetéssel az országban, de elérhetővé teszi, hogy olyan helyi vállalkozókkal dolgozzunk együtt, akikkel maximalizálni tudjuk jelenlétünket és, akik osztoznak az üzleti értékeinkben, ahogy szenvedélyünkben is a McDonald’s márka iránt.

A vállalati és franchise tulajdonú egységek aránya országonként változik. Például 16,7% a saját tulajdonú éttermek aránya Franciaországban és Olaszországban, 20% Spanyolországban, 33,2% az Egyesült Királyságban és 50% Magyarországon. Mindössze két olyan ország van, ahol minden egyes étterem vállalati tulajdonban: Oroszország* és Ukrajna.

A BigMac megjelenése lehet az első jele annak, hogy egy ország belépett a globális piacra, és így egy homogenizált, de harmonikus (még ha valamivel egészségtelenebb is) világ részeivé válnak. Egy McDonald’s felállítása Phenjan központjában valószínűleg csillapítaná az éhséget a McNuggats és hamburgerek iránt, de valószínűleg Észak-Korea állami berendezkedésére nem lenne különösebb hatással (az járta, hogy Kim Jong-il reptetett McDonald’s burgereket az országba). Mégis, ha és amikor az olyan multinacionális vállalatok, mint a McDonald’s vagy a Starbucks vagy a Hilton vagy az Ikea belépnek egy piacra, az mindenképp a javuló kapcsolatok egyik jele.

Ezt az új és bátor gyorséttermi világot már Immanuel Kant is előre vizionálta 1975-ben írt ’Az örök béke’ című esszéjében, amiben úgy érvel: „A kereskedelmi szellem előbb-utóbb minden országot megragad, és ez összeférhetetlen a háborúval.

 


*Oroszországban azóta megnyílt az első franchise étterem, kérdésünkre Sveta Polyakov, az oroszországi hálózat szóvivője elmondta, hogy jelenleg egy Fejlesztési Licence étvevővel (DL: Developmental licensee) rendelkeznek Oroszországban. A Razvitiye ROST a McDonald’s Oroszország stratégiájának értelmében lett kiválasztva, így gyorsítva fel a McDonald’s hosszú távú expanzióját az országban és erősítve vezető szerepét a piacon. 2014 során a Razvitiye ROST két McDonald’s étterem megnyitását tervezi a Pulkovo repülőtéren, összesen 600 négyzetméteren.


népszerű a fórumban

Az egymilliárd fontos határ

Tisztelt Szerkesztoseg! Szeretnem felvenni a kapcsolatot a Costa Coffee magyarorszagi franchise partnerevel kavezo nyitasa temakorben. Tudnak ebben segiteni szamomra?...

1 hozzászólás
utolsó 2020.02.16.
Az igazi sportbár hangulat

THE TILTED KILT... :)

1 hozzászólás
utolsó 2016.08.22.
Egészség és élvezet együttese

Augusztus elsején megnyitott a Chillbox, Görögország legnagyobb joghurtbár hálózatának második magyarországi egysége is, a budapesti Aréna Plázában.

1 hozzászólás
utolsó 2014.08.02.
Tovább hódít Budapesten a Vapiano

Már az utolsó simításokat végzik a WestEnd-ben, végül holnap nyitja meg kapuit az új étterem!!

1 hozzászólás
utolsó 2013.11.07.
Négy az egyben

Egy érdekes videó interjú, amiben két Villa franchise partner is megszólal: http://www.youtube.com/watch?v=LQexDaZ9p7c

1 hozzászólás
utolsó 2013.10.24.
Kávézó vagy Kioszk? Is-is!

Kedves Zizu!   További információkat talál a franchise katalógusban - http://franchising.hu/franchise/30/my-culture/ - ahol többek közt megtalálja az angliai...

2 hozzászólás
utolsó 2013.07.15.
Kávézó vagy Kioszk? Is-is!

Lehet bővebb információt kapni az üzleti lehetőségről? Köszönöm!

2 hozzászólás
utolsó 2013.07.15.
Jövőre indul a Fröccsbusz franchise

Szeretnék részletes információt kapni balatoni szezonális működtetéshez a Fröccsbuszról.

2 hozzászólás
utolsó 2013.05.21.